Réges-régen messze a hegyekben élt a tiroli törpék királya, Lorin. Királysága a föld alatt terült el, és övé volt a hegyek összes aranya, ezüstje. Pufók orra, nagy füle, tömzsi teste volt, és olyan idősnek nézett ki, mint maguk a hegyek. Fiatal és kedves leánya, aki egyáltalán nem hasonlított rá, nagyon szerette a virágokat, és sokszor szomorkodott, hogy apja birodalmában nem nőnek virágok.
„Nemének és századának dicsősége” – ez a felirat állt a 320 éve, 1703. február 18-án elhunyt fejedelemasszony síremlékén. „Európa legbátrabb asszonya” – ezt mondta róla XIV. Lajos francia király, és ezt zengte az egész földrész. Külső, belső csatákat egyaránt vívott. Munkács várának védőjeként harcolt a Habsburg Birodalom seregével, súlyos megpróbáltatásai során lelki harcot vívott magában – mint szerető anya a gyermekeiért, mint szerelemes feleség és hűséges asszony a férjéért, mint igaz ember a hazájáért.
Cikksorozatunk előző részeiben a nyári és az őszi Máriához köthető virágokkal foglalkoztunk, és megnéztük, honnan származnak a növények teológiai elnevezései, illetve milyen kapcsolat van Szűz Mária és a kert fogalma között. Ebben az írásunkban a télen nyíló virágokkal folytatjuk, és bevezetőként bemutatunk néhány ismertebb Mária-kertet.
A mese híd az ember számára, hogy újra kapcsolatot tudjon találni az érzékfeletti világgal. Rudolf Steiner, az antropozofikus szellemtudomány megalapítója a mesék tanulmányozásához is kristálytiszta kulcsokat ad. Tanításai révén olyan összefüggések tárulnak fel, amelyekre hétköznapi gondolkodással biztosan nem juthatnánk. Cikkünkkel ebbe a merőben új szemléletmódba szeretnénk bevezetni a kedves olvasót!
Ebben a cikkben visszatérünk az életfolyamatok témájához. Rövid ismétlésként megemlítjük, hogy az életfolyamatokat az étertest irányítja, és mindegyiknek van fizikai bázisa a testünkben, melynek egészséges működése az életfolyamatoknak köszönhető. Magasabb szinten, a lélekben pedig tanulási-gondolkodási folyamatként születnek újjá, és elmondhatjuk, hogy a testi-lelki-szellemi egészségünk alapjai. Cikksorozatunkkal az a célunk, hogy a gyermekek neveléséhez adjunk segítő, szeretetteljes útmutatást az életfolyamatok tükrében. Jelenlegi írásunkban a középső három életfolyamatot: a táplálkozás, kiválasztás és a megtartás folyamatait vizsgáljuk, amelyek szorosan összefüggnek egymással. Először nézzük meg a táplálkozás életfolyamatát, amely elsősorban a táplálék felvételét, megemésztését és felszívódását foglalja magában.
Írásunk előző részében szó volt Karácsony helyes átéléséről – arról, hogy a ma embere a 21. században hogyan tudja belsőleg megélni az ünnepet –, megvizsgáltuk a betlehemi csillag szimbolikáját és belemélyedtünk a Háromkirályok ajándékainak szellemtudományi értelmezésébe. A folytatásban azt vizsgáljuk meg, mit is tudhatunk meg ezekről a mágus papokról akkor, ha a róluk szóló rövid bibliai beszámolót kiegészítjük az apokrif iratokban található információkkal, illetve a szellemi kutatás megfigyeléseivel.
A 19. század forradalmainak vihara megrengette az évszázados társadalmi berendezkedés szerkezetét. Nem döntötte össze, de jelezte, hogy változásra, megújulásra van szükség. E változások a század második felében szinte minden területen megmutatkoztak. Előző cikkünk neves alakjainak munkásságán keresztül az építőművészetben és a csillagászatban történt megújulást figyelhettük meg. Ebben a cikkben négy olyan embert mutatunk be, akik a természet, a távoli népek, az ismeretlen tájak felfedezésében, megismerésében alkottak maradandót.
Mindannyian ismerjük a vágyódást az után, ami nem lehet a miénk. Elképzeljük az életünket valamilyennek, amilyennek szeretnénk, vagy azt, hogy egy másik embernek hogyan kellene megváltoznia ahhoz, hogy boldoggá tegyen minket, és aztán ragaszkodunk ehhez a képhez. Jon Frederickson pszichiáter élethazugságnak nevezi azt a jelenséget, amikor ezeket a belső képeket nem tudjuk elengedni, és próbáljuk a körülményeket és az embereket az általunk vágyott irányba terelni. Ezek az önhazugságok rengeteg szenvedés forrásaivá válnak. Frederickson könyve, Az igaz élet kulcsai rövid nyitó történetében egy tökéletes példával szemlélteti ezt a jelenséget.
A cukorbetegség (diabetes mellitus) az egyik leggyakoribb megbetegedés a civilizált világban. Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint lassan másfél millió ember lesz érintett. Ez a szám ráadásul – bár lassuló ütemben – egyre nő. A cukorbetegség mellett az inzulinrezisztencia is egyre gyakoribb. Mivel a statisztikai adatokból és a hozzám forduló betegek arányából úgy tűnik számomra, hogy sokakat érintő és nehezen érthető jelenségekről van szó, ezért ebben a rövid cikkben segítségül hívjuk a szellemtudomány szempontjait, hogy áttekintsük ezen anyagcserezavarok lényegét, valamint összefüggéseit az ember lénytagjaival.
Az apátnő rendkívül sokoldalú volt: rendfőnöknői tiszte mellett zenét szerzett, komoly gyógyítómunkát végzett, gyógynövényeket termesztett, főzeteket készített és ezekről könyveket is írt. Jogi és pénzügyi problémákra is megtalálta a gyógyírt, ezért uralkodók, püspökök, kereskedők és parasztok egyaránt felkeresték ügyes-bajos dolgaikkal. Ha égi látomásai alapján úgy vélte helyesnek, Hildegárd fellépett a világi, sőt még az egyházi hatalmakkal szemben is...
