Híres magyarok, akik formálták a világot 3. rész: Gróf Festetics Imre, Brunszvik Teréz, Kőszeghi-Mártony Károly, Kőrösi Csoma Sándor

A 18. század végén, 19. század elején hazánk a Habsburg Birodalom része volt ugyan, ám önállóságát és nagyságát lakói magukban érezték. A tudományos és társadalmi fejlődést átszínezte a nemzeti identitás új alapra helyezése és az ország felemelésének igénye. A reformkor hajnalán az élet sok területére kihatott a nemzet új önmeghatározásának keresése. Ebből az időszakból tekintünk át négy kiemelkedő életutat.

Híres magyarok, akik formálták a világot 2. rész: Winterl József Jakab, Gróf Benyovszky Móric, Müller Ferenc József, Báró Zách János Ferenc, Kitaibel Pál

A XVIII. század a világ megismerésének, a nagy tudományos felfedezéseknek az időszaka, melyből a magyarok is jócskán kivették a részüket. Sorozatunk második részében a Füvészkert megalapítójának, Madagaszkár magyar királyának, a turmalin felfedezőjének, valamint a korszak talán legnagyobb hírű csillagászának életéről olvashattok.

Híres magyarok, akik formálták a világot 1. rész: Segner János András, Hatvani István, Hell Miksa, Kempelen Farkas

„Ember, ismerd meg önmagad!” – hangzik az ősi bölcsesség. Az önismeret szerves részét képezi a népismeret, általa fedezhetjük fel azon részünket, mely nemzeti hovatartozásunkból fakad. Népünk megismeréséhez meg kell ismernünk hagyományait, kultúráját, történelmét, a sorsát és azt, hogy hogyan formálja a világot. Most induló sorozatunkban kiemelkedő magyarok sorsát tekintjük át, hogy lássuk, általuk népünk mit adott az emberiségnek, miként hatott, hogyan alakította a világot.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc

A népek tavaszán, 1848-ban egész Európán átsöpört a szabadság szele, forradalmakat lobbantva föl, melyek lángja azonban hamar kihunyt. Egy helyen lobogott csak tovább a tűz, Magyarországon, és bár másfél évvel később itt is elfojtották a lángokat, parazsa tovább izzott, felemésztve végül az elnyomást. Írásunk bemutatja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményeit, méltatja jelentőségét, és megemlékezik hőseiről, máig ható üzeneteiről.

Magyar királyok és uralkodók – 21. rész: II. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc volt az utolsó nemzeti uralkodónk. Személyével véget ért az addigra már leáldozóban lévő magyar függetlenség kora, és kezdetét vette az idegen irányítás időszaka. Hazánk kincseiért két birodalom versengett, akik közül a Habsburgok győzedelmeskedtek, de ennek árát a magyar nép fizette meg. Országunk mind lelkileg, mind fizikálisan kivérzett a másfél évszázados megszállástól és a szétszakítottságtól, a törökök kiűzésétől és a Habsburg-igától. A nemzet földre zuhant keresztje súlya alatt, és Rákóczi volt, aki talpra állította.

Magyar királyok és uralkodók – 20. rész: A szétszakadt ország 2. rész

A török hódoltság második felében a bizonytalanság ölelte körbe a magyarságot, egy azonban biztos volt – a harc. Szakadatlan háború dúlta hazánkat. A törökök kiűzése Habsburg segítséggel, a Habsburgok igájának letörése török segítséggel, az ország egyesítése Erdély vagy a királyi országrész égisze alatt, netán a Felső-magyarországi Fejedelemség révén mind-mind egyszerre tűnt járható és járhatatlan útnak.

Magyar királyok és uralkodók – 19. rész: A szétszakadt ország – Az erdélyi fejedelmek kora 1. rész

Mohács tragédiája megroppantotta az országot, és a két nagy ellenség hatalmas darabokat tépett magának a magyar területekből. Az ezután következő szétszakítottság idején számos uralkodója volt hazánknak, közülük az erdélyi fejedelmek képviselték a magyarság érdekeit. Kénytelenek voltak azonban, ahogyan az egész nép is, kötéltáncot járni Bécs és Isztambul között. Mind a Habsburgoknak, mind az oszmánoknak erőforrásként volt szükségük ránk, birodalmukban nem központi, hanem csak mellékes szerepet töltöttünk be. Cikkünkben ezt a korszakot tekintjük át 1541-1629-ig.