A Föld csakrái – Szakrális geometriával a Föld kultikus központjai nyomában – 1. rész

A szakrális geometriával foglalkozó cikksorozatunk előző részeiben (lásd Manifesztum 128–131. részek) röviden megvizsgáltuk a pilisi szívcsakra-epicentrumban születő és onnan induló, a Földünket körbeörvénylő különleges Szent György-sávokat a Pilisben, Budapesten, Magyarországon, majd a Földön is. Megnéztük, hogy a szakrális geometria révén hogyan lehet modellezni, kutatni a Föld éteri erővonalait, amelyek átszövik bolygónkat és környezetünket. Ezúttal még tovább tágítjuk látókörünket, és megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogyan áll kapcsolatban a Pilis a Föld más csakrapontjaival.

Szűz Mária tisztelete Giotto művészetében

Giotto munkássága a modern művészet születéstörténete. Kora a gótikáé (XIII. század), melyben a bizánci művészet előírásainak megfelelően az alakok ábrázolása szimmetrikus, egyszerű, kissé merev, szertartásos és mozdulatlan. A templomok freskói elbeszélő jellegűek, krónikaszerűek. Ebbe a szabálykövető, konzervatív, érzelmektől mentes ábrázolásmódba hoz Giotto egy új látásmódot, színt, emberközeliséget, miáltal a művészetet átvezeti az élet és az emberi érzelmek valóságának világába. Így válik méltán a modern nyugati festészet úttörőjévé.

Nagypéntek eseményei Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának fényében

Krisztus életét, szenvedéstörténetét számtalan szentképen, ikonon, freskón ábrázolták már. A keresztút eseményei Munkácsy Mihály trilógiájában azonban egészen egyedi és rendkívüli módon tárulnak elénk. A Krisztus-trilógia a festő életpályájának csúcsa, legnagyobb szellemi alkotása, egyben hitvallása is. A három képen a Nagypéntek eseményeit, Krisztus szenvedéstörténetét jeleníti meg. Cikkünkben e három képet nézzük meg közelebbről.

A tér és a formák titkai

Egy nem mindennapi kiadvány megjelenését ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe. A Manifesztum hűséges követői 2009 óta összesen 19 cikkben olvashattak a szakrális geometria rejtelmeiről a legkülönféle témákban. A kéthavi lap keretei azonban a témák bővebb tárgyalását és ábrázolását nem tették lehetővé, így felmerült az igény egy olyan kiadványsorozatra, mely a szakrális geometria témakörét alaposabban körbejárja. Ennek a sorozatnak az első része jelent meg 2022. december elején a Casparus Kiadó gondozásában.

Andrej Rubljov Szentháromság-ikonja

A világ egyik leghíresebb ikonjával foglakozunk ebben a cikkben, mely mind témájában, mind kifejezésmódjában egy igazi misztérium. Vajon miből fakad mindez? Az alábbi írással e mögé a titok mögé tekintünk be egy kicsit.

A kézművesség mint önismereti út – 2. rész

Két kezünk, szívünk ihletével megfűszerezve hihetetlen csodákat képes életre hívni! Saját kreativitásunk gyümölcseit éppúgy élvezhetjük, ahogy a természet áldásait. Ám azt, hogy képesek vagyunk-e világra hozni, ami ihletettségünkből fakad, ugyanúgy számos körülmény támogathatja és korlátozhatja, ahogy a napsütés, az eső, illetve az aszály, a fagy befolyásolja, hogy tele lesz-e a kosárkánk nyár derekán, avagy sem.

Válj kreatív, alkotó emberré!

A kreativitás az életünk természetes része, és sokan vágyunk is rá, hogy megélhessük az alkotás örömét, mégsem jutunk el a megvalósításig. Mi lehet ennek az oka, és mi hozhat fordulatot ezen a területen? Bár ebben a cikkben a rajzolásról és festésről lesz szó, fontos észben tartanod, hogy az itt felvetett kérdések az élet más területeire is vonatkoznak.

A kézművességről – 1. rész

Ha az emberiség történelmét a kézművesség szempontjából vizsgáljuk, hamar felfedezzük, hogy a saját kézzel végzett alkotás az ipari forradalmak előtt jóval nagyobb jelentőséggel bírt, mint napjainkban. A gépesítés, a tömegtermelés elterjedése elárasztott bennünket hatalmas választékban elérhető, ám lélektelen tárgyakkal, egyúttal a legtöbb ember életéből kivonta a kétkezi alkotómunkát. Többet veszítettünk ezzel, mint gondolnánk! Hogyan hat a testre, a tudatra és a lélekre a kézműveskedés? Miért érdemes ismét életünk részévé tennünk a kétkezi alkotás örömét? Kétrészes sorozatunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.