A Föld csakrái – Szakrális geometriával a Föld kultikus központjai nyomában – 1. rész

A szakrális geometriával foglalkozó cikksorozatunk előző részeiben (lásd Manifesztum 128–131. részek) röviden megvizsgáltuk a pilisi szívcsakra-epicentrumban születő és onnan induló, a Földünket körbeörvénylő különleges Szent György-sávokat a Pilisben, Budapesten, Magyarországon, majd a Földön is. Megnéztük, hogy a szakrális geometria révén hogyan lehet modellezni, kutatni a Föld éteri erővonalait, amelyek átszövik bolygónkat és környezetünket. Ezúttal még tovább tágítjuk látókörünket, és megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogyan áll kapcsolatban a Pilis a Föld más csakrapontjaival.

A tér és a formák titkai

Egy nem mindennapi kiadvány megjelenését ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe. A Manifesztum hűséges követői 2009 óta összesen 19 cikkben olvashattak a szakrális geometria rejtelmeiről a legkülönféle témákban. A kéthavi lap keretei azonban a témák bővebb tárgyalását és ábrázolását nem tették lehetővé, így felmerült az igény egy olyan kiadványsorozatra, mely a szakrális geometria témakörét alaposabban körbejárja. Ennek a sorozatnak az első része jelent meg 2022. december elején a Casparus Kiadó gondozásában.

A dobogó kövek titkai – A pilisi szívmeridiánok nyomában 3. rész

Ugyan ki gondolná fővárosunk lakói közül, hogy egy adott pillanatban, amikor a villamoson vagy a buszon zötyögünk, éppen egy pilisi szívmeridiánt keresztezünk és öntudatlanul kapcsolatba kerülünk a Föld szívével? Annak ellenére, hogy a hétköznapokban valószínűleg nem erre figyelünk, nagyon nem mindegy, hogy milyen ennek a kapcsolatnak a minősége! Az előző részekben röviden megvizsgáltuk a Pilis epicentrumából induló, a Földünket körbeörvénylő Szent György-sávokat a Pilisben és Budapesten is. Ezúttal még szélesebbre tágítjuk látókörünket, eltávolodunk a pilisi epicentrumtól: immáron Magyarországot és környékét fogjuk vizsgálni a teljesség igénye nélkül, kiragadva pár érdekesebb példát.

A dobogó kövek titkai – A pilisi szívmeridiánok nyomában 2. rész

Ugyan ki gondolná fővárosunk lakói közül, hogy egy adott pillanatban, amikor a villamoson vagy a buszon zötyögünk, éppen egy pilisi szívmeridiánt keresztezünk és öntudatlanul kapcsolatba kerülünk a Föld szívével? Annak ellenére, hogy a hétköznapokban valószínűleg nem erre figyelünk, nagyon nem mindegy, hogy milyen ennek a kapcsolatnak a minősége! Az előző részekben röviden megvizsgáltuk a Pilis epicentrumából kiinduló Szent György-sávokat. Látókörünket kitágítva most Budapestet vesszük górcső alá ebből a különleges szempontból.

A dobogó kövek titkai – A pilisi szívmeridiánok nyomában 1. rész

Kevés olyan hely létezik Magyarországon, amelyet annyi legenda övez, mint a Pilist. Az elmúlt években azt láthattuk, hogy Dobogókő lett a magyarság kiemelt gyújtópontja: sámánok, táltosok, „ezoterikus hitűek” egyre népesebb tábora vallja, hogy Magyarországon található a Föld szívcsakrája. De vajon honnan, miből vagy kitől ered ez az elképzelés? Valóban mi magyarok lennénk a Föld szívének örzői? Az utóbbi években rengeteg olyan állítás látott napvilágot a témával kapcsolatosan, amelyeknek nehéz utánajárni, ezért most ezt a nagyon fontos témát fogjuk feltérképezni archeogeodéziai és radiesztéziai szempontok alapján.

Földanya titkai – Ősi múltunk nyomában 4. rész

Földünket számtalan, a mai modern tudomány számára ismeretlen sugárzás hálózza be keresztül-kasul. Ahogy fizikai testünk is rengeteg eret és milliónyi apró vérerecskét, valamint idegpályák sokaságát tartalmazza, úgy Földünk éteri burka is szinte felfoghatatlan bonyolultságú. A földsugárzások Földanyánk aurájának egyfajta lenyomatai is. Az úgynevezett Szent György- és Ley-vonalakat vizsgálva azt találjuk, hogy őseink ezen vonalak kereszteződéseibe helyezték el kultikus, szent építményeiket.

Földanya titkai – Ősi múltunk nyomában 3. rész

Az előző két részben megvizsgáltuk az egyiptomi és a kínai nagy piramist egyes különleges jellemzőit. Amit viszont a tudomány még nem, vagy csak részben fedezett fel, az a Föld ősi templomai, kultikus helyei, a megalitok és piramisok közötti rejtett összeköttetés. Természetesen sok kutatónak feltűnt, hogy a Föld különböző kontinensein található piramisok hasonlítanak egymásra. Többen kapcsolatot is feltételeznek közöttük: jellemzően egyenesekkel próbálják összekötni ezen építményeket. Most mi is meg fogjuk vizsgálni ezen ősi építmények egymáshoz való viszonyát, de sokkal inkább élő, organikus módon közelítve a témához!

Földanya titkai – Ősi múltunk nyomában 2. rész

A mai, jobbára technológiai tudással felvértezett ember hajlamos a régi korokban élt elődöket lekicsinylően kezelni. Hiszen hosszú ideig a Földet egy lapos tányérhoz hasonló korongnak hitték, és csak alig fél évezrede kezdett elterjedni a földgömbök használata az európai tudósok és utazók körében. Korunk természettudományos értelemben „felvilágosult” embere viszont sokszor nem látja a fától az erdőt, és hajlamos a felszínes gondolkodásra.