A dobogó kövek titkai – A pilisi szívmeridiánok nyomában 3. rész

Ugyan ki gondolná fővárosunk lakói közül, hogy egy adott pillanatban, amikor a villamoson vagy a buszon zötyögünk, éppen egy pilisi szívmeridiánt keresztezünk és öntudatlanul kapcsolatba kerülünk a Föld szívével? Annak ellenére, hogy a hétköznapokban valószínűleg nem erre figyelünk, nagyon nem mindegy, hogy milyen ennek a kapcsolatnak a minősége! Az előző részekben röviden megvizsgáltuk a Pilis epicentrumából induló, a Földünket körbeörvénylő Szent György-sávokat a Pilisben és Budapesten is. Ezúttal még szélesebbre tágítjuk látókörünket, eltávolodunk a pilisi epicentrumtól: immáron Magyarországot és környékét fogjuk vizsgálni a teljesség igénye nélkül, kiragadva pár érdekesebb példát.

A dobogó kövek titkai – A pilisi szívmeridiánok nyomában 2. rész

Ugyan ki gondolná fővárosunk lakói közül, hogy egy adott pillanatban, amikor a villamoson vagy a buszon zötyögünk, éppen egy pilisi szívmeridiánt keresztezünk és öntudatlanul kapcsolatba kerülünk a Föld szívével? Annak ellenére, hogy a hétköznapokban valószínűleg nem erre figyelünk, nagyon nem mindegy, hogy milyen ennek a kapcsolatnak a minősége! Az előző részekben röviden megvizsgáltuk a Pilis epicentrumából kiinduló Szent György-sávokat. Látókörünket kitágítva most Budapestet vesszük górcső alá ebből a különleges szempontból.

A dobogó kövek titkai – A pilisi szívmeridiánok nyomában 1. rész

Kevés olyan hely létezik Magyarországon, amelyet annyi legenda övez, mint a Pilist. Az elmúlt években azt láthattuk, hogy Dobogókő lett a magyarság kiemelt gyújtópontja: sámánok, táltosok, „ezoterikus hitűek” egyre népesebb tábora vallja, hogy Magyarországon található a Föld szívcsakrája. De vajon honnan, miből vagy kitől ered ez az elképzelés? Valóban mi magyarok lennénk a Föld szívének örzői? Az utóbbi években rengeteg olyan állítás látott napvilágot a témával kapcsolatosan, amelyeknek nehéz utánajárni, ezért most ezt a nagyon fontos témát fogjuk feltérképezni archeogeodéziai és radiesztéziai szempontok alapján.

Földanya titkai – Ősi múltunk nyomában 4. rész

Földünket számtalan, a mai modern tudomány számára ismeretlen sugárzás hálózza be keresztül-kasul. Ahogy fizikai testünk is rengeteg eret és milliónyi apró vérerecskét, valamint idegpályák sokaságát tartalmazza, úgy Földünk éteri burka is szinte felfoghatatlan bonyolultságú. A földsugárzások Földanyánk aurájának egyfajta lenyomatai is. Az úgynevezett Szent György- és Ley-vonalakat vizsgálva azt találjuk, hogy őseink ezen vonalak kereszteződéseibe helyezték el kultikus, szent építményeiket.

Földanya titkai – Ősi múltunk nyomában 3. rész

Az előző két részben megvizsgáltuk az egyiptomi és a kínai nagy piramist egyes különleges jellemzőit. Amit viszont a tudomány még nem, vagy csak részben fedezett fel, az a Föld ősi templomai, kultikus helyei, a megalitok és piramisok közötti rejtett összeköttetés. Természetesen sok kutatónak feltűnt, hogy a Föld különböző kontinensein található piramisok hasonlítanak egymásra. Többen kapcsolatot is feltételeznek közöttük: jellemzően egyenesekkel próbálják összekötni ezen építményeket. Most mi is meg fogjuk vizsgálni ezen ősi építmények egymáshoz való viszonyát, de sokkal inkább élő, organikus módon közelítve a témához!

Földanya titkai – Ősi múltunk nyomában 2. rész

A mai, jobbára technológiai tudással felvértezett ember hajlamos a régi korokban élt elődöket lekicsinylően kezelni. Hiszen hosszú ideig a Földet egy lapos tányérhoz hasonló korongnak hitték, és csak alig fél évezrede kezdett elterjedni a földgömbök használata az európai tudósok és utazók körében. Korunk természettudományos értelemben „felvilágosult” embere viszont sokszor nem látja a fától az erdőt, és hajlamos a felszínes gondolkodásra.

Földanya titkai – Ősi múltunk nyomában 1. rész

Cikksorozatunkban az emberiség múltját őrző szent helyek titkait igyekszünk feltárni a szakrális geometria vizsgálati módszereivel. Az első részben a piramisok keletkezésének, építésmódjának járunk utána: a különböző elméletek összevetésével megállapítjuk, hogy azok felfoghatók egyfajta planetáris tudástárnak, amelyekbe a méretek, az arányok, a tájolás és az egymáshoz viszonyított elhelyezkedés révén rengeteg bölcsességet kódoltak bele ősi alkotóik. A pontos matematikai mérések alapján többek között igazolható, hogy a Kheopsz-piramis Földünk kicsinyített másának, az északi félteke leképezésének is tekinthető.

Az Országház és a Szent Korona kapcsolata – 2. rész

Úgy Országházunk, mint a Szent Korona rengeteg érdekes összefüggést rejt önmagában is, de együtt valami nagyon különleges, egyedi kapcsolatot mutatnak. Sorozatunk második részében tovább vizsgáljuk Országházunkat a szakrális geometriát segítségül hívva: miről árulkodik a homlokzat, az ablakok és a boltívek? Mi a kapcsolat az Országház kupolája és a Szent Korona között? Hol fedezhető fel egy láthatatlan óriáspentagram, és milyen szellemi minőségeket építettek e formát alkalmazásával az alkotók eme két nemzeti szimbólumukba?