Magyar királyok és uralkodók – 19. rész: A szétszakadt ország – Az erdélyi fejedelmek kora 1. rész

Mohács tragédiája megroppantotta az országot, és a két nagy ellenség hatalmas darabokat tépett magának a magyar területekből. Az ezután következő szétszakítottság idején számos uralkodója volt hazánknak, közülük az erdélyi fejedelmek képviselték a magyarság érdekeit. Kénytelenek voltak azonban, ahogyan az egész nép is, kötéltáncot járni Bécs és Isztambul között. Mind a Habsburgoknak, mind az oszmánoknak erőforrásként volt szükségük ránk, birodalmukban nem központi, hanem csak mellékes szerepet töltöttünk be. Cikkünkben ezt a korszakot tekintjük át 1541-1629-ig.

Magyar királyok és uralkodók 18. rész: Királyok Mohács előtt és után (II. Ulászló, II. Lajos, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János)

1526-ban, mindössze négy évtizeddel Mátyás király dicsőséges uralkodása után a magyar nép történelme egyik legnagyobb csapását szenvedte el. A mohácsi vereség szétszakította és idegen uralom alá vetette hazánkat. Cikkünkben bemutatjuk a mohácsi vereséget megelőző évtizedek eseményeit, a csata körülményeit és drámai következményeit.

Magyar királyok és uralkodók – 17. rész: Mátyás király (2. rész)

Mátyás király volt hazánk utolsó nagy királya, akinek alakját számtalan népmese és legenda örökíti meg. Nagysága előtt tisztelgő cikksorozatunk második részében Mátyás megkoronázásától haláláig tekintjük át az uralkodó és a tőle elválaszthatatlan magyar nemzet sorsát. Kitérünk Mátyás reneszánsz udvarára, nagy háborúira, mély hitére és a pálos rendhez fűződő szoros kapcsolatára, végül pedig tragikus halálára és emlékezetére.

Magyar királyok és uralkodók – 16. rész: Mátyás király (1. rész)

Mátyás az egyik legnagyobb királyunk. Ő az Árpád-ház képzeletbeli fájának hajtásain az utolsó koronás rügy. Ő a záróköve annak a Turul-nemzetségnek, amely Atillától, a hunok nagykirályától eredeztette magát. Személyes sorsa összekötődött a magyarság sorsával, önként vállalta a krisztusi keresztet népéért és a világért. Az Ég akaratából lett király, hogy rajta keresztül felvállalja a nemzet a valódi küldetését.

Magyar királyok és uralkodók – 15. rész: Hunyadi János kora, Albert, Ulászló, V. László

Hunyadi János a magyarok legfőbb vezetője volt a Zsigmond és Mátyás király közötti időszakban, bár sosem hordott királyi koronát. Ebben a húsz évben három király váltotta egymást, Albert, Ulászló és V. László, akik a szakadék szélére sodorták országunkat, amelyet csak Hunyadi János erős karja tudott megóvni a végromlástól. Származásának rejtélyéről, a Szent Korona ellopásáról és első Habsburg uralkodónkról is olvashatnak többek között írásunkban.

Magyar királyok és uralkodók 14. rész – Mária és Zsigmond

Az Anjou-ház alkonyán egy törékeny leány fejére került a magyar Szent Korona, hogy aztán annak férje vezesse az országot fél évszázadon át. A Mária nyomába lépő Zsigmond egy fontos korszak jelentős uralkodójává vált, aki a magyar mellett megszerezte a német, a cseh és az itáliai királyi, valamint a német-római császári koronát is. Egy új réteg, a polgárság felvirágzásának magvait hintette el, a végvárrendszer kiépítésével a török terjeszkedésnek szabott gátat, a konstanzi zsinaton pedig újraegyesítette a nyugati kereszténység meghasadt szövetének szétfoszlott szálait.

Magyar királyok és uralkodók 13. rész – Nagy Lajos király

Lajos az egyetlen királyunk, aki az utókortól, sőt, már kortársaitól is kiérdemelte a „nagy” jelzőt. Több mint negyven évig tartó uralkodása alatt volt a legnagyobb a Magyar Királyság területe. Európa egy hanyatló korszakában uralkodott, az által képviselt értékeknek és életformának köszönhetően azonban fénylő napként ragyogott hazánk felett. Gazdag életútjának főbb eseményein keresztül lássuk, ki volt Lajos, egyik legnagyobb királyunk, és milyen életet élt!

Magyar királyok és uralkodók 12. rész – Csák Mátétól Károly Róbertig

III. András halálával zűrzavaros időszak köszöntött a Magyar Királyságra. A történelemkönyvekből úgy tudjuk, kihalt az Árpád-ház, és utána csak leányági trónkövetelők jelentek meg. A magyar hagyományok szerint mégis volt ekkor egy Árpád-házi királyunk, akit a szokásjog szerint koronáztak meg. Kik és miért akarták felszámolni az Árpád-házat? Hogyan zajlott Csák Máté és Károly Róbert küzdelme az ország irányításáért? Hogyan került végül Anjou király a magyar trónra, és milyen impulzusokat hozott az ő uralkodása?

Magyar királyok és uralkodók 11. rész – Szent királyok nemzetsége

Sorozatunk előző részeiből megismerhettük Árpád-házi királyaink áldozatos és példaadó életét, s a nemzetért, küldetésük beteljesítéséért végzett korszakalkotó küzdelmüket. Ezúttal azokat a lényeges összefüggéseket és különleges, olykor megdöbbentő jellegzetességeket szeretnénk kiemelni, melyek életüket, uralkodásukat kísérték, meghatározták, ugyanakkor kevésbé közismertek.

Magyar királyok és uralkodók 10. rész – V. István, IV. (Kun) László, III. András

A címben szereplő három király zárta az Árpád-házi királyok sorát. Vajon mennyire valóságos kép él bennünk róluk? Mindhármuknak nehéz sors jutott, az idegen érdekek kereszttüzében, külső és belső viszályok közepette kellett fiatalon helytállniuk, s egyikük sem halt természetes halált. Haláluk pillanatáig küzdöttek az országért s a magyar népért. Az ő életükről és áldozatukról szól jelen cikkünk.

Értesülj időben az új lapszámokról és további kiadványainkról, iratkozz fel az e-mail értesítőnkre!

Értesítést kérek!

Az „Értesítést kérek!” gombra kattintással hozzájárulsz, hogy a megadott elérhetőségeidre a Napfényes Élet Alapítvány tanfolyamait, valamint a termékeit és szolgáltatásait népszerűsítő hírleveleket küldjön, illetve hogy a megadott adataidat e célból kezelje. Kijelented, hogy jelen hozzájárulásod visszavonásával és a megadott adataid kezelésével kapcsolatban az Adatkezelési tájékoztatóban írt tájékoztatást elolvastad és tudomásul vetted.