Bingeni Szent Hildegárd – Egy gyógyító szent ezer éve hatásos receptjei

Az apátnő rendkívül sokoldalú volt: rendfőnöknői tiszte mellett zenét szerzett, komoly gyógyítómunkát végzett, gyógynövényeket termesztett, főzeteket készített és ezekről könyveket is írt. Jogi és pénzügyi problémákra is megtalálta a gyógyírt, ezért uralkodók, püspökök, kereskedők és parasztok egyaránt felkeresték ügyes-bajos dolgaikkal. Ha égi látomásai alapján úgy vélte helyesnek, Hildegárd fellépett a világi, sőt még az egyházi hatalmakkal szemben is...

Michael-impulzus a tudati lélek korában

Írásunk előző részében (Manifesztum 136. szám) eljutottunk arra a megállapításra, hogy a modern ember egyfajta egomániában szenved: korunk egyik leggyakoribb betegsége az „énkórság”, hiszen az ember részben tudatosan, részben öntudatlanul rengeteg olyan dolgot tesz, amivel megerősíti, konzerválja és hizlalja a kis ént, építi az „ego-legót”. Ebből adódott a kérdés: hogyan lehet a kis ént lebontani? Elkezdtünk foglalkozni az ego megsemmisítésének művészetével, áttekintettük ennek kulturális hagyományait, s annál a krisztusi példázatnál hagytuk abba, hogy az egónak úgy kellene meghalnia, mint a földbe vetett búzaszemnek: „Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.” ( Jn. 12:24.)

Galgóczy Erzsébet élete – 12–15. szeretetközösség Krisztussal

Galgóczy Erzsébet élete méltó példája a Krisztussal való közösségnek. Személyes életénél fontosabbnak tartotta az Úr akaratának beteljesítését. Boldogan részt vállalt a megváltásból és ezzel Krisztussal lépett közösségre. A krisztusi szeretet annyira áthatotta, hogy képes volt egy egész népért, országért önmagát feláldozni, nagy szenvedéseket vállalni, az Úr összes sebeit hordozni, Krisztus egyik legnagyobb munkatársává, társmegváltóvá válni!

A Szent Szív és a Szent Sebek tisztelete

Húsvét közeledtével, a Nagyböjt idején, különösen a Nagyhéten a keresztények gondolatvilágában Krisztus kereszthalála, a Megváltó golgotai áldozata, az emberiségért szeretetből vállalt szenvedései kerülnek előtérbe. Krisztus magánkinyilatkoztatásokban arra kéri követőit, hogy emlékezzenek meg szent sebeiről, és azokból merítsenek erőt a gyógyulásra, a változásra.

Húsvét misztériuma

Jézusnak a kereszten elhangzó hét mondata a halála előtt átadott utolsó tanítások, amelyek az evangélisták révén szerencsére megőrződtek. Ezekbe minden bele van sűrítve, ami az ember beavatási útja, fejlődése, felemelkedése, az isteni egységbe való visszatérése szempontjából fontos. Azt se feledjük, hogy a hetes a Bibliában a teljesség, a tökéletesség száma – a hét mondat tehát a teljességre utal, teljes egységet ad ki, és hasonló jelentőséget tulajdoníthatunk nekik, mint Krisztus „Én vagyok”-mondásainak. A keresztfán elhangzó hét mondat az egész krisztusi tanítás foglalata, esszenciája. A Manifesztum korábbi tavaszi lapszámaiban (129. és 134.) ezekkel a mondatokkal kezdtünk foglalkozni mélyrehatóan, szellemtudományi szempontok szerint. Ezúttal rátérünk a harmadik mondat – pontosabban egy mondatpár – elemzésére.

Karácsony misztériuma

A kereszténységnek van három „oszlopa”: Péter, Pál és János. Mindegyikük más-más szemszögből közelítette meg Jézus Krisztus életét és tanításait, ezért három fő vonal bontakozott ki: a péteri kereszténység, a páli kereszténység és a jánosi kereszténység. Ezúttal a János-kereszténység szempontjából fogjuk megközelíteni Karácsony misztériumát, amely az évkör hét fő ünnepe közül Szent Mihály napját, szeptember 29-ét követően a második. (Majd következik a Vízkereszt, a Húsvét, a Mennybemenetel és Pünkösd ünnepe, zárókőként pedig a János-nap június 24-én.) Karácsonyról a köztudatban az él, szinte már közhelyszerűen, hogy a szeretet ünnepe. Cikkünkben azt fogjuk körbejárni, mit is jelent ez pontosan.

Michael-impulzus a tudati lélek korában

A Mihály-nappal már többször foglalkoztunk, de fontos visszatérni erre a témára. Olyan ez, mint a zene: ha az embernek van egy kedvenc száma, azt nemcsak egyszer hallgatja meg, hanem újból és újból, hogy felidézze a lelkében azt a hangulatot, ami az adott dalhoz kapcsolódik. Így van ez a szellemi témákkal is. Érdemes időről időre felidézni őket, újból és újból beleélni magunkat a szellemi igazságokba.

Pünkösd misztériuma

Az évkör ünnepeinek sorában Húsvét után ötven nappal elérkezünk Pünkösd, a keresztény közösségalkotás ünnepéhez, ami a Szent Szellem kiáradásáról szól. Olyan, megfejtésre váró misztérium ez, ami amellett, hogy elárul valamit Krisztusról, az Atyáról, illetve a Szent Szellemről, egymáshoz fűződő viszonyukról, a tekintetben is érdekes, hogy saját életünk és lelki-szellemi fejlődésünk szempontjából milyen üzenetet hordoz számunkra.

Húsvét misztériuma a szellemtudomány fényében

Írásunk előző részében Pál apostol keresztény közösségekhezírt levelei alapján definiáltuk a hitet, körüljártuk annak jellemzőit, valamint megvizsgáltuk az exoterikus és ezoterikus hitigazságokat és áttekintettük azok gyakorlati következményeit. A folytatásban irodalmi-filozófiai alapokról kiindulva azt elemezzük, napjainkra milyen mélyre süllyedt az ember a hit terén, ennek milyen tragikus folyományai lettek, van-e ezekre gyógyír, és ha igen, mit tehetünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy kilábaljunk a jelenlegi sajnálatos helyzetből.

Hit, remény, szeretet – Isteni erények a szellemtudomány fényében – 2. rész

Írásunk előző részében Pál apostol keresztény közösségekhezírt levelei alapján definiáltuk a hitet, körüljártuk annak jellemzőit, valamint megvizsgáltuk az exoterikus és ezoterikus hitigazságokat és áttekintettük azok gyakorlati következményeit. A folytatásban irodalmi-filozófiai alapokról kiindulva azt elemezzük, napjainkra milyen mélyre süllyedt az ember a hit terén, ennek milyen tragikus folyományai lettek, van-e ezekre gyógyír, és ha igen, mit tehetünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy kilábaljunk a jelenlegi sajnálatos helyzetből.