„A lét legnagyobb titkai az emberben vannak” mondja Rudolf Steiner. Ezt gyakorló orvosként pontosan ugyanígy látom. De rögtön hozzá is kell tennem: ezeket az emberben kétségtelenül meglévő titkokat alig tudjuk észlelni. Miért? Mert az emberi agy működése döntő módon kifelé, a környezet felé irányul. Lássuk az erre az irányultságra utaló érveket: ...
A rendelésemen megjelent páciensek közül mostanában a szokásosnál lényegesen többen jelzik, hogy az eddig nyugodt mederben, békés kiszámíthatóságban folyó életük, sorsuk, gyors és intenzív változásokat mutat, sőt szinte követel tőlük. Ugyanez a tendencia mutatkozik barátaim, ismerőseim és a magam életében is. Mintha valamilyen macska bogozgatná elszántan a sors szépen összegömbölyített fonalát. Az így kialakult kuszaságot követő bizonytalanság érzése, a változást szinte kikényszerítő, olykor megoldhatatlannak látszó események sora pedig erős szorongást, a jövő iránti jelentős bizalmatlanságot, reménytelenséget szülhet. Ez az alaphelyzet egy idő után különféle testi tüneteket, betegségeket is okozhat, ami miatt az érintett gyakran orvosi segítségre szorul. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy mi az oka ennek a halmozottan előforduló, akár „kórokozó” szerepben is megjelenő jelenségnek, és mit tehetünk a megoldás érdekében!
A kiégés a stresszből eredő fizikai, mentális és pszichológiai megerőltetés, amely megviseli a testetlelket egyaránt. Ilyenkor fáradtnak, „szétkapcsoltnak” és kimerültnek érezhetjük magunkat. A kiégés fizikai jóllétre gyakorolt hatásán túlmenően negatívan befolyásolhatja az önmagunkról alkotott képet is, amely gyakran csökkenti a sikerélményt és a boldogságot. Korunkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kiégést a „létfontosságú kimerültség állapotaként” határozza meg, bár maga a kiégés csak a jéghegy csúcsa, a háttérben egy nagyon összetett jelenség áll. A WHO definíciója szerint a „kiégés egy olyan szindróma, melyet kezeletlen krónikus munkahelyi stressz okoz.”
Sorozatunk újabb kiadványa is népbetegséggel foglalkozik, amely egyben „korbetegségnek” is nevezhető, hiszen többnyire az elmúlt évszázadban vált ennyire gyakorivá. A Napfényes egészségkalauz negyedik kötetében a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia témáját járjuk körül. A sorozat célja az, hogy átfogó képet nyújtson egy-egy betegségről, illetve új nézőpontokat tárjon az érintettek és az érdeklődők elé.
Visszatekintve a COVID járvány aktív időszakára, megállapítható, hogy a betegség lezajlása közben, és gyakorta utána is, sokaknak sajátos, makacs, elhúzódó, kellemetlen, olykor súlyos idegrendszeri tüneteik vannak. Ebben a cikkben arra a kérdésre próbálunk választ keresni az akadémiai-, és a szellemtudományos gyógyászat szempontjait is figyelembe véve, hogy ez a jelenség mivel magyarázható.
Georg Dreißig kedves meséjében bejárhatjuk Flóra kitartó utját Tél uraságtól Tavaszig királykisasszonyig.
Georg Dreißig kedves meséjében bejárhatjuk Flóra kitartó utját Tél uraságtól Tavaszig királykisasszonyig.
Miért pont a légutakban keletkezik a leggyakrabban gyulladás? Mikor és miért veszedelmes ez a betegség? Hogyan előzhetjük meg, és mit tehetünk ellene mi magunk? Milyen szellemi, lelki és gyakorlati tanulságok következnek a légutak gyulladásaiból? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a cikk.
Az 1900-as évek elején Rudolf Steiner, az antropozófia atyja új irányelveket adott az élet számos területére, így a gyógyászatra vonatkozóan is. Ezáltal Ita Wegman és dr. Margarethe Hauschka szellemtudományos ismeretei és gyógyászati tapasztalatai alapján egy új masszázs született. Hogy miben is áll ennek a jelentősége és újszerűsége, annak járunk utána ebben a cikkben.
Miért pont a légutakban keletkezik a leggyakrabban gyulladás? Mikor és miért veszedelmes ez a betegség? Hogyan előzhetjük meg, és mit tehetünk ellene mi magunk? Milyen szellemi, lelki és gyakorlati tanulságok következnek a légutak gyulladásaiból? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a cikk.