Ki gondolta volna, hogy Newton többet foglalkozott a Biblia tanulmányozásával, mint korszakalkotó tudományos kísérleteivel? Még kevésbé gondolnánk talán, hogy meg volt róla győződve: az utókor vallásos témájú írásai miatt fog emlékezni rá, nem a modern fizikát megalapozó felfedezései miatt. Newton ráadásul nem az egyetlen, aki szilárdan hitte: Isten művét fedezi fel kutatásai révén.
Egy nem mindennapi kiadvány megjelenését ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe. A Manifesztum hűséges követői 2009 óta összesen 19 cikkben olvashattak a szakrális geometria rejtelmeiről a legkülönféle témákban. A kéthavi lap keretei azonban a témák bővebb tárgyalását és ábrázolását nem tették lehetővé, így felmerült az igény egy olyan kiadványsorozatra, mely a szakrális geometria témakörét alaposabban körbejárja. Ennek a sorozatnak az első része jelent meg 2022. december elején a Casparus Kiadó gondozásában.
Mi az, ami szentté tesz egy helyet és hogyan ismerjük fel azt? Vannak-e olyan területek a világban, ahol több a szent hely, mint máshol? Ha az ember vagy egy közösség ellátogat egy szent helyre, milyen ajándékot adhat és milyen ajándékot kaphat ott? Mit üzennek nekünk a szent helyek? Ezekre a kérdésekre, és persze sok másra is válaszol Balla Ede Zsolt.
Szeptemberben – nagy örömünkre – Linda Thomas Budapesten fog workshopot tartani. Szeretni a takarítást?! című könyvéből és a honlapjáról megtudtuk, hogy előadásaival és workshopjaival bejárta már a világot. E kapcsán beszélgettünk vele a takarítás hétköznapjainkat átszövő misztériumáról.
A sorozatunk második részében bemutatott tudósok és orvosok közül többen ma is élő kortársaink, akiknek inspiráló gondolatai segítségünkre lehetnek eligazodni abban a nehéz kérdésben, hogy a tudományos szemlélet és a vallásosság összeegyeztethető-e. Írásunk célja, hogy megmutassuk: a természettudományos ismeretek nem távolítanak el szükségszerűen a vallásos hittől, sőt a legnagyobb tudósok között is sokan vannak, akiket tudásuk és élettapasztalatuk éppen, hogy megerősít spirituális világlátásukban. Cikkünkben többek között olyanoktól idézünk, mint Pascal, Kelvin, a fizikai Nobel-díjas Phillips és a sziámi ikreket szétválasztó Dr. Csókay András.
Természettudományos tanulmányaink során könnyen úgy tűnhetett, hogy a modern tudomány megalapozói és meghatározó alakjai a vallástól elforduló, materialista emberek voltak. Meglepő erejű ezek fényében felfedezni, hogy ez koránt sincs így – Newtontól kezdve Maxwellen át a kvantummechanika megalkotóiig nagyon sok tudós mélyen vallásos ember volt, akiket tudományos munkássága nemhogy eltávolított volna, hanem megerősített hitében. Új sorozatunk első részében a modern természettudomány nyolc kiemelkedő személyiségét vizsgáljuk meg a kezdetektől a közelmúltig átívelő időskálán, saját gondolataikat idézve Istenről, vallásról és a transzcendenciáról.
A szívvel kapcsolatos rejtélyekkel, különleges megfigyelésekkel foglalkozó sorozatunk zárórészében két témáé lesz a főszerep. Megvizsgáljuk egyrészt a szívátültetések során fellépő, nehezen megmagyarázható személyiségváltozások néhány érdekes esetét, másfelől áttekintjük azokat az orvosi megfigyeléseket, amelyek komoly érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy a szív nem egy pumpa, mint ahogy korunk biológiája tekint rá.
A szív felépítése a történelem során számos híres kutató figyelmének középpontjába került, a kutatók többségének ugyanakkor nem sikerült megértenie, hogy a szívizom minek köszönheti különleges formavilágát. Az elmúlt évtizedekben tett tudományos felfedezések most egy paradigmaváltás lehetőségét hordozzák magukban a szívről alkotott képpel kapcsolatban. Ennek részleteiről, illetve a szív és a vér antropozófiai megközelítésének néhány aspektusáról olvashatnak sorozatunk újabb részében.
Tudomány és spiritualitás című, legújabb könyvében dr. Rupert Sheldrake hét szellemi gyakorlatot vizsgál mélyrehatóan, illetve ezeknek a gyakorlatoknak az emberre gyakorolt átalakító hatását. A szerző ritka nézőpontból közelít a témához, hiszen egyszerre magasan képzett tudós, ugyanakkor mély spirituális tudással és tapasztalatokkal rendelkező ember is. Cikksorozatunk első részében a hét szellemi gyakorlat közül a meditáció és a hála praxisát járjuk körül kulturális, lélektani és spirituális szempontból.
A szívünk kiemelt szerepével kapcsolatos elképzelések több ezer évesek, a különböző kultúrák mind különleges jelentőséget tulajdonítottak e központi szervünknek nemcsak a test, hanem az ember lelki-szellemi életének szempontjából is. A modern tudományos megközelítések ezzel szemben egy fizikai pumpa szintjére „fokozták le” szívünket. Cikkünkben áttekintjük a szív működésével kapcsolatos hagyományos biológiai elképzeléseket, néhány ennek ellentmondó megfigyelést és kutatási eredményt, valamint a szív szerepét és jelentőségét a régi korok kultúráiban.
