Majommá tett emberiség – avagy az evolúcióelmélet kritikája 3. rész

Sorozatunk záró cikkében újabb érveket ismertetünk, melyek az evolúcióelmélet hibásságára utalnak, illetve megvizsgáljuk, milyen társadalmi következményei vannak a darwinista-materialista világnézetnek. Mennyire valószínű matematikailag, hogy az élet kialakulása a véletlenek sorozatának köszönhető? Mennyire pontosak, illetve elfogadhatóak a kormeghatározási módszerek eredményei? Mi az összefüggés a darwini elmélet és a koncentrációs táborok között?

Majommá tett emberiség – avagy az evolúcióelmélet kritikája 2. rész

Hogyan lett egy pulykahúsos szendvicsből a madarak evolúciós származását alátámasztó „bizonyíték”? Milyen alapvető hibái vannak az anyag önszerveződő képességét „bizonyító” híres kísérletnek, amit mindenki tanult biológiaórán? Miért vak a tudomány a DNS esetében arra, amit az űrlények kutatásakor vagy éppen a tőzsdei csalások kimutatásakor nyilvánvalónak tekint? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén mutatunk rá sorozatunk második részében az evolúcióelmélet további gyenge pontjaira.

Majommá tett emberiség – avagy az evolúcióelmélet kritikája 1. rész

Új sorozatunkban a modern természettudományok egyik alappillérének számító evolúcióelméletet vesszük górcső alá, amit születése óta komoly viták öveznek. Ismertetjük az elmélet alapjait, és néhány komoly problémát vele kapcsolatban. Szó lesz többek között bámulatos állati teljesítményekről, rendhagyó régészeti leletekről, illetve a sejtek működésének olyan aspektusairól, melyek mind nehezen magyarázhatók az evolúcióelmélet fényében – ha jobban belegondolunk.

Amire nincs magyarázat – 3. rész

Dr. Rupert Sheldrake angol biokémikus szerint eljött az ideje, hogy fény derüljön a materialista tudomány objektivitásának illúzióira. Cikksorozatunk befejező részében Dr. Sheldrake munkásságát alapul véve sorra vesszük, milyen eszközökkel igyekeznek fenntartani a tudósok a tényszerűség látszatát, bemutatjuk a fizika által „állandónak” nevezett tényezők változékonyságát, illetve az objektívnak mondott kísérletek értelmezésének szubjektivitását is.

Amire nincs magyarázat – 2. rész

A modern természettudományos világszemléletet fonákságait feltáró cikksorozatunk témája ezúttal az emberi tudat. Vajon a tudat az agyban bezárva létezik vagy képes kiterjedni a testen túlra is? Hogyan látja ezt a mai természettudomány, és mire utalnak a kísérletek valójában? Cikkünk olyan kérdéseket feszeget, melyek kapcsán a spiritualitás és a tudomány újbóli összekapcsolódásának távlatai nyílnak meg.

Amire nincs magyarázat – 1. rész

Számos olyan hétköznapi jelenség létezik, melynek eredetét, működését a materialista természettudomány – a közhiedelemmel ellentétben – a mai napig képtelen megmagyarázni. A kudarcokat általában nem szeretik nagydobra verni, ám vannak tudósok, akik készek elismerni a materialista szemlélet korlátait, és nyitottak az új megközelítésekre. Az egyik ilyen dr. Rupert Sheldrake, akinek munkája nyomán megvizsgáljuk többek között a madarak ámulatba ejtő tájékozódási képességét.

Értesülj időben az új lapszámokról és további kiadványainkról, iratkozz fel az e-mail értesítőnkre!

Értesítést kérek!

Az „Értesítést kérek!” gombra kattintással hozzájárulsz, hogy a megadott elérhetőségeidre a Napfényes Élet Alapítvány tanfolyamait, valamint a termékeit és szolgáltatásait népszerűsítő hírleveleket küldjön, illetve hogy a megadott adataidat e célból kezelje. Kijelented, hogy jelen hozzájárulásod visszavonásával és a megadott adataid kezelésével kapcsolatban az Adatkezelési tájékoztatóban írt tájékoztatást elolvastad és tudomásul vetted.