Híres tudósok Istenről – 1. rész

Természettudományos tanulmányaink során könnyen úgy tűnhetett, hogy a modern tudomány megalapozói és meghatározó alakjai a vallástól elforduló, materialista emberek voltak. Meglepő erejű ezek fényében felfedezni, hogy ez koránt sincs így – Newtontól kezdve Maxwellen át a kvantummechanika megalkotóiig nagyon sok tudós mélyen vallásos ember volt, akiket tudományos munkássága nemhogy eltávolított volna, hanem megerősített hitében. Új sorozatunk első részében a modern természettudomány nyolc kiemelkedő személyiségét vizsgáljuk meg a kezdetektől a közelmúltig átívelő időskálán, saját gondolataikat idézve Istenről, vallásról és a transzcendenciáról.

Szívügyek 3. rész – A szív felépítésének rejtélyei

A szívvel kapcsolatos rejtélyekkel, különleges megfigyelésekkel foglalkozó sorozatunk zárórészében két témáé lesz a főszerep. Megvizsgáljuk egyrészt a szívátültetések során fellépő, nehezen megmagyarázható személyiségváltozások néhány érdekes esetét, másfelől áttekintjük azokat az orvosi megfigyeléseket, amelyek komoly érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy a szív nem egy pumpa, mint ahogy korunk biológiája tekint rá.

Szívügyek 2. rész – A szív felépítésének rejtélyei

A szív felépítése a történelem során számos híres kutató figyelmének középpontjába került, a kutatók többségének ugyanakkor nem sikerült megértenie, hogy a szívizom minek köszönheti különleges formavilágát. Az elmúlt évtizedekben tett tudományos felfedezések most egy paradigmaváltás lehetőségét hordozzák magukban a szívről alkotott képpel kapcsolatban. Ennek részleteiről, illetve a szív és a vér antropozófiai megközelítésének néhány aspektusáról olvashatnak sorozatunk újabb részében.

Tudomány és spiritualitás – a szellemi és vallási gyakorlatok tudományos szemmel (könyvajánló Dr. Rupert Sheldrake művéhez)

Tudomány és spiritualitás című, legújabb könyvében dr. Rupert Sheldrake hét szellemi gyakorlatot vizsgál mélyrehatóan, illetve ezeknek a gyakorlatoknak az emberre gyakorolt átalakító hatását. A szerző ritka nézőpontból közelít a témához, hiszen egyszerre magasan képzett tudós, ugyanakkor mély spirituális tudással és tapasztalatokkal rendelkező ember is. Cikksorozatunk első részében a hét szellemi gyakorlat közül a meditáció és a hála praxisát járjuk körül kulturális, lélektani és spirituális szempontból.

Szívügyek 1. rész – Betekintés a szívvel kapcsolatos felfogás múltjába, jelenébe és lehetséges jövőjébe

A szívünk kiemelt szerepével kapcsolatos elképzelések több ezer évesek, a különböző kultúrák mind különleges jelentőséget tulajdonítottak e központi szervünknek nemcsak a test, hanem az ember lelki-szellemi életének szempontjából is. A modern tudományos megközelítések ezzel szemben egy fizikai pumpa szintjére „fokozták le” szívünket. Cikkünkben áttekintjük a szív működésével kapcsolatos hagyományos biológiai elképzeléseket, néhány ennek ellentmondó megfigyelést és kutatási eredményt, valamint a szív szerepét és jelentőségét a régi korok kultúráiban.

A kutatószellem felszabadítása – Út egy holisztikus tudomány felé – Interjú dr. Rupert Sheldrake-kel

Dr. Rupert Sheldrake angol biokémikus, a modern tudomány holisztikus megújításának világszerte ismert szószólója tavaly novemberben hazánkban járt és előadást tartott. Ezt követően egy sajtóbeszélgetés keretében kérdeztük őt olyan aktuális témákról, mint az alternatív megközelítések iránti növekvő nyitottság, a materializmus egyre általánosabb meghaladása a tudósok között, a tudomány megújításának kritikus pontjai, illetve egy holisztikusabb tudomány szerepe a fenntartható fejlődésben.

TELJES CIKK!

A tudomány téveszméi – Dogmává merevedett elképzelések, melyek meghatározzák a modern tudományt 3. rész

Sorozatunk zárórészében a pszichés jelenségeké lesz a főszerep. Hogyan működik például az emlékezet? Hogyan lehetséges, hogy egy vízfejűségben szenvedő ember, akinek az agya helyén 95%-ban gerincvelői folyadék található, jelesre diplomázott matematikából? Miért számít „parajelenség”-nek a megérzés és a telepátia, miközben annyi ember megtapasztalja a hétköznapokban, és kísérletek sora igazolja a létüket? Rupert Sheldrake The Science Delusion című, időközben magyarul is megjelent könyvének vezérfonalát követve ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.

A tudomány téveszméi – Dogmává merevedett elképzelések, melyek meghatározzák a modern tudományt 2. rész

A materialista alapokon nyugvó természettudomány számos állítást olyan tényként kezel, melynek a megkérdőjelezését is elutasítja. Rupert Sheldrake angol biokémikus-professzor tíz ilyen „modern dogmát” azonosított be és járt körül alaposan. Cikksorozatunk első részében három ilyet vizsgáltunk meg, most pedig újabb három kerül terítékre. Vajon állandóak-e a természet törvényei? A természeti folyamatokat valóban csak ok-okozati összefüggések határozzák meg, vagy valamilyen cél felé haladnak? Az öröklődés tényleg pusztán biológiai, vagyis fizikai alapon történik?

A tudomány téveszméi – Dogmává merevedett elképzelések, melyek meghatározzák a modern tudományt 1. rész

A materialista világnézet az elmúlt évszázadokban viharos gyorsasággal terjedt el a Földön, sok mai ember számára gyakorlatilag a „józan ész” látásmódjával vált azonossá. A természettudományok újkori fellendülése is a materializmus jegyében zajlott, kiszorítva a spirituális nézeteket. A tudomány alapelvének tekinti az objektivitást és a kritikai hozzáállást, alaptételei között mégis olyan, dogmává merevedett állításokat találunk, melyek nagyon is kétségbe vonhatók, megkérdőjelezésük ugyanakkor modern kori eretnekségnek számít. Rupert Sheldrake angol tudós tíz ilyen dogmát azonosított be, melyeket kérdéssé formálva vizsgál meg alaposan. Mechanisztikus-e a természet? Mindig igaz-e az energiamegmaradás törvénye? A kapott válaszok alapjaiban rengethetik meg világképünket, és új távlatokat nyitnak a tudományos kutatás számára.

Majommá tett emberiség – avagy az evolúcióelmélet kritikája 3. rész

Sorozatunk záró cikkében újabb érveket ismertetünk, melyek az evolúcióelmélet hibásságára utalnak, illetve megvizsgáljuk, milyen társadalmi következményei vannak a darwinista-materialista világnézetnek. Mennyire valószínű matematikailag, hogy az élet kialakulása a véletlenek sorozatának köszönhető? Mennyire pontosak, illetve elfogadhatóak a kormeghatározási módszerek eredményei? Mi az összefüggés a darwini elmélet és a koncentrációs táborok között?

Értesülj időben az új lapszámokról és további kiadványainkról, iratkozz fel az e-mail értesítőnkre!

Értesítést kérek!

Az „Értesítést kérek!” gombra kattintással hozzájárulsz, hogy a megadott elérhetőségeidre a Napfényes Élet Alapítvány tanfolyamait, valamint a termékeit és szolgáltatásait népszerűsítő hírleveleket küldjön, illetve hogy a megadott adataidat e célból kezelje. Kijelented, hogy jelen hozzájárulásod visszavonásával és a megadott adataid kezelésével kapcsolatban az Adatkezelési tájékoztatóban írt tájékoztatást elolvastad és tudomásul vetted.