Szívügyek 1. rész – Betekintés a szívvel kapcsolatos felfogás múltjába, jelenébe és lehetséges jövőjébe

A szívünk kiemelt szerepével kapcsolatos elképzelések több ezer évesek, a különböző kultúrák mind különleges jelentőséget tulajdonítottak e központi szervünknek nemcsak a test, hanem az ember lelki-szellemi életének szempontjából is. A modern tudományos megközelítések ezzel szemben egy fizikai pumpa szintjére „fokozták le” szívünket. Cikkünkben áttekintjük a szív működésével kapcsolatos hagyományos biológiai elképzeléseket, néhány ennek ellentmondó megfigyelést és kutatási eredményt, valamint a szív szerepét és jelentőségét a régi korok kultúráiban.

A kutatószellem felszabadítása – Út egy holisztikus tudomány felé – Interjú dr. Rupert Sheldrake-kel

Dr. Rupert Sheldrake angol biokémikus, a modern tudomány holisztikus megújításának világszerte ismert szószólója tavaly novemberben hazánkban járt és előadást tartott. Ezt követően egy sajtóbeszélgetés keretében kérdeztük őt olyan aktuális témákról, mint az alternatív megközelítések iránti növekvő nyitottság, a materializmus egyre általánosabb meghaladása a tudósok között, a tudomány megújításának kritikus pontjai, illetve egy holisztikusabb tudomány szerepe a fenntartható fejlődésben.

TELJES CIKK!

A tudomány téveszméi – Dogmává merevedett elképzelések, melyek meghatározzák a modern tudományt 3. rész

Sorozatunk zárórészében a pszichés jelenségeké lesz a főszerep. Hogyan működik például az emlékezet? Hogyan lehetséges, hogy egy vízfejűségben szenvedő ember, akinek az agya helyén 95%-ban gerincvelői folyadék található, jelesre diplomázott matematikából? Miért számít „parajelenség”-nek a megérzés és a telepátia, miközben annyi ember megtapasztalja a hétköznapokban, és kísérletek sora igazolja a létüket? Rupert Sheldrake The Science Delusion című, időközben magyarul is megjelent könyvének vezérfonalát követve ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.

A tudomány téveszméi – Dogmává merevedett elképzelések, melyek meghatározzák a modern tudományt 2. rész

A materialista alapokon nyugvó természettudomány számos állítást olyan tényként kezel, melynek a megkérdőjelezését is elutasítja. Rupert Sheldrake angol biokémikus-professzor tíz ilyen „modern dogmát” azonosított be és járt körül alaposan. Cikksorozatunk első részében három ilyet vizsgáltunk meg, most pedig újabb három kerül terítékre. Vajon állandóak-e a természet törvényei? A természeti folyamatokat valóban csak ok-okozati összefüggések határozzák meg, vagy valamilyen cél felé haladnak? Az öröklődés tényleg pusztán biológiai, vagyis fizikai alapon történik?

A tudomány téveszméi – Dogmává merevedett elképzelések, melyek meghatározzák a modern tudományt 1. rész

A materialista világnézet az elmúlt évszázadokban viharos gyorsasággal terjedt el a Földön, sok mai ember számára gyakorlatilag a „józan ész” látásmódjával vált azonossá. A természettudományok újkori fellendülése is a materializmus jegyében zajlott, kiszorítva a spirituális nézeteket. A tudomány alapelvének tekinti az objektivitást és a kritikai hozzáállást, alaptételei között mégis olyan, dogmává merevedett állításokat találunk, melyek nagyon is kétségbe vonhatók, megkérdőjelezésük ugyanakkor modern kori eretnekségnek számít. Rupert Sheldrake angol tudós tíz ilyen dogmát azonosított be, melyeket kérdéssé formálva vizsgál meg alaposan. Mechanisztikus-e a természet? Mindig igaz-e az energiamegmaradás törvénye? A kapott válaszok alapjaiban rengethetik meg világképünket, és új távlatokat nyitnak a tudományos kutatás számára.

Majommá tett emberiség – avagy az evolúcióelmélet kritikája 3. rész

Sorozatunk záró cikkében újabb érveket ismertetünk, melyek az evolúcióelmélet hibásságára utalnak, illetve megvizsgáljuk, milyen társadalmi következményei vannak a darwinista-materialista világnézetnek. Mennyire valószínű matematikailag, hogy az élet kialakulása a véletlenek sorozatának köszönhető? Mennyire pontosak, illetve elfogadhatóak a kormeghatározási módszerek eredményei? Mi az összefüggés a darwini elmélet és a koncentrációs táborok között?

Majommá tett emberiség – avagy az evolúcióelmélet kritikája 2. rész

Hogyan lett egy pulykahúsos szendvicsből a madarak evolúciós származását alátámasztó „bizonyíték”? Milyen alapvető hibái vannak az anyag önszerveződő képességét „bizonyító” híres kísérletnek, amit mindenki tanult biológiaórán? Miért vak a tudomány a DNS esetében arra, amit az űrlények kutatásakor vagy éppen a tőzsdei csalások kimutatásakor nyilvánvalónak tekint? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén mutatunk rá sorozatunk második részében az evolúcióelmélet további gyenge pontjaira.

Majommá tett emberiség – avagy az evolúcióelmélet kritikája 1. rész

Új sorozatunkban a modern természettudományok egyik alappillérének számító evolúcióelméletet vesszük górcső alá, amit születése óta komoly viták öveznek. Ismertetjük az elmélet alapjait, és néhány komoly problémát vele kapcsolatban. Szó lesz többek között bámulatos állati teljesítményekről, rendhagyó régészeti leletekről, illetve a sejtek működésének olyan aspektusairól, melyek mind nehezen magyarázhatók az evolúcióelmélet fényében – ha jobban belegondolunk.

Amire nincs magyarázat – 3. rész

Dr. Rupert Sheldrake angol biokémikus szerint eljött az ideje, hogy fény derüljön a materialista tudomány objektivitásának illúzióira. Cikksorozatunk befejező részében Dr. Sheldrake munkásságát alapul véve sorra vesszük, milyen eszközökkel igyekeznek fenntartani a tudósok a tényszerűség látszatát, bemutatjuk a fizika által „állandónak” nevezett tényezők változékonyságát, illetve az objektívnak mondott kísérletek értelmezésének szubjektivitását is.

Amire nincs magyarázat – 2. rész

A modern természettudományos világszemléletet fonákságait feltáró cikksorozatunk témája ezúttal az emberi tudat. Vajon a tudat az agyban bezárva létezik vagy képes kiterjedni a testen túlra is? Hogyan látja ezt a mai természettudomány, és mire utalnak a kísérletek valójában? Cikkünk olyan kérdéseket feszeget, melyek kapcsán a spiritualitás és a tudomány újbóli összekapcsolódásának távlatai nyílnak meg.