A tizenkét érzék

Az érzékszervek létfontosságúak az öntudatra ébredésünk és a létezésünk szempontjából. Az érzékelés a külvilág befogadásának legfinomabb módja. Az élettan általában csak öt érzékszervet említ, melyek a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás. Néha hallunk még hatodik vagy hetedik érzékről is, de Rudolf Steiner 12 érzékről szóló tanítása forradalmian új volt a születésekor is és ma is. Mi a tizenkét érzék? Hogyan működnek és mi az ajándékuk az emberi Én számára?

Karácsony misztériuma

A kereszténységnek van három „oszlopa”: Péter, Pál és János. Mindegyikük más-más szemszögből közelítette meg Jézus Krisztus életét és tanításait, ezért három fő vonal bontakozott ki: a péteri kereszténység, a páli kereszténység és a jánosi kereszténység. Ezúttal a János-kereszténység szempontjából fogjuk megközelíteni Karácsony misztériumát, amely az évkör hét fő ünnepe közül Szent Mihály napját, szeptember 29-ét követően a második. (Majd következik a Vízkereszt, a Húsvét, a Mennybemenetel és Pünkösd ünnepe, zárókőként pedig a János-nap június 24-én.) Karácsonyról a köztudatban az él, szinte már közhelyszerűen, hogy a szeretet ünnepe. Cikkünkben azt fogjuk körbejárni, mit is jelent ez pontosan.

Michael-impulzus a tudati lélek korában

A Mihály-nappal már többször foglalkoztunk, de fontos visszatérni erre a témára. Olyan ez, mint a zene: ha az embernek van egy kedvenc száma, azt nemcsak egyszer hallgatja meg, hanem újból és újból, hogy felidézze a lelkében azt a hangulatot, ami az adott dalhoz kapcsolódik. Így van ez a szellemi témákkal is. Érdemes időről időre felidézni őket, újból és újból beleélni magunkat a szellemi igazságokba.

Pünkösd misztériuma

Az évkör ünnepeinek sorában Húsvét után ötven nappal elérkezünk Pünkösd, a keresztény közösségalkotás ünnepéhez, ami a Szent Szellem kiáradásáról szól. Olyan, megfejtésre váró misztérium ez, ami amellett, hogy elárul valamit Krisztusról, az Atyáról, illetve a Szent Szellemről, egymáshoz fűződő viszonyukról, a tekintetben is érdekes, hogy saját életünk és lelki-szellemi fejlődésünk szempontjából milyen üzenetet hordoz számunkra.

Húsvét misztériuma a szellemtudomány fényében

Írásunk előző részében Pál apostol keresztény közösségekhezírt levelei alapján definiáltuk a hitet, körüljártuk annak jellemzőit, valamint megvizsgáltuk az exoterikus és ezoterikus hitigazságokat és áttekintettük azok gyakorlati következményeit. A folytatásban irodalmi-filozófiai alapokról kiindulva azt elemezzük, napjainkra milyen mélyre süllyedt az ember a hit terén, ennek milyen tragikus folyományai lettek, van-e ezekre gyógyír, és ha igen, mit tehetünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy kilábaljunk a jelenlegi sajnálatos helyzetből.

Hit, remény, szeretet – Isteni erények a szellemtudomány fényében – 2. rész

Írásunk előző részében Pál apostol keresztény közösségekhezírt levelei alapján definiáltuk a hitet, körüljártuk annak jellemzőit, valamint megvizsgáltuk az exoterikus és ezoterikus hitigazságokat és áttekintettük azok gyakorlati következményeit. A folytatásban irodalmi-filozófiai alapokról kiindulva azt elemezzük, napjainkra milyen mélyre süllyedt az ember a hit terén, ennek milyen tragikus folyományai lettek, van-e ezekre gyógyír, és ha igen, mit tehetünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy kilábaljunk a jelenlegi sajnálatos helyzetből.

Karácsony misztériuma a csend fényében

Bár a kanonizált evangéliumokból nem derül ki, de az apokrif írások közül több is hangsúlyozza, micsoda csend volt Jézus születésekor. Minden elhalkult. Mintha az egész világ elcsendesedett volna, mintha az egész teremtés lélegzet-visszafojtva figyelte volna a történéseket. Minden és mindenki csendben figyelt. Szó szerint „csendes éj” volt, ahogyan az ismert karácsonyi dalban is énekeljük. Kívül-belül csend volt és béke. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan lehet erre az isteni csendre ráhangolódni, hogyan lehet Isten csendjét megérezni.

Michael-impulzus a tudati lélek korában

Cikksorozatunk következő részében megvizsgáljuk, hogy milyen jelentést tulajdonítottak az ötös számnak és a pentagramma szimbólumának az ezoterikus keresztény áramlatokban, de szó lesz konkrét szimbólummeditációkról, illetve a michaelitává, Michael földi segítőjévé válás mikéntjéről is.

Pünkösd misztériuma a szellemtudomány fényében

A Manifesztum 125. számában megjelent cikk folytatása, melyben az exoterikus és az ezoterikus kereszténység szemszögéből is megvizsgáljuk a Pünkösd, illetve a Szent Szellem jelentőségét ezúttal Pál apostol levelei alapján. Mi is a Szentlélek kilenc gyümölcse?

Húsvét misztériuma a szellemtudomány fényében

A Húsvét a kereszténység központi ünnepe, amikor Jézus Krisztus haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. A kereszténység megközelítésében az első Húsvét három napja az emberiség történelmében a három legfontosabb nap. Az, ami a Golgota hegyén történt, a Föld-fejlődés központi eseménye: a földi lét során sem azelőtt, sem azóta nem történt ehhez fogható jelentőségű esemény. Jelen írásunkban a keresztre feszített Jézus utolsó szavait (főként az első mondatát), azok üzenetét elemezzük a János-kereszténység megközelítésében.