A mozgásszervek egészséges működése szempontjából számtalan dolog meghatározó, és a megfelelő gondolkodásmód kialakításával segíthetjük a megelőzést és a gyógyulást is. Az egészséges életmód a táplálkozás, mozgás és légzés hármasságára épít. E három terület szoros kölcsönhatásban áll egymással, amit néhány példával szeretnénk megvilágítani.
A stressz fogalmát az orvostudományba Selye János (1907-1982) vezette be. Osztrák anya és magyar apa gyermeke volt, belgyógyász, endokrinológus és kutató vegyész-biológus. Elméleti és kísérleti kutatómunkája máig érvényes útmutatást jelent a stressz jelenségével foglalkozók számára. E cikk címét az ő gondolatai sugallták.
A címben szereplő idézet kedves tanáromtól és barátomtól, dr. Oláh Andortól származik. Híven tükrözi az ő mindig pozitív, reményt adó, segítőkész hozzáállását a betegséghez és a betegeihez. Örülök annak, hogy ezt megtapasztalhattam a vele való együttműködés során, és azóta is igyekszem én is ebben a szellemben munkálkodni.
A köhögés élettani folyamat, mely által a hirtelen, nagy erővel kiáramló levegő képes a légutakba illetéktelenül bekerült és a légcserét nehézzé, vagy egyenesen lehetetlenné tevő szilárd vagy folyékony anyagokat onnan eltávolítani. A köhögés tehát a légutakat tisztítja, ezért alapjában véve igen hasznos, olykor akár életmentő reakció. Mikor nevezhető mégis kórosnak vagy elhúzódónak, és mi a teendő, ha a köhögés egészségtelen folyamat fennállására utal?
A cukorbetegség (diabetes mellitus) az egyik leggyakoribb megbetegedés a civilizált világban. Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint lassan másfél millió ember lesz érintett. Ez a szám ráadásul – bár lassuló ütemben – egyre nő. A cukorbetegség mellett az inzulinrezisztencia is egyre gyakoribb. Mivel a statisztikai adatokból és a hozzám forduló betegek arányából úgy tűnik számomra, hogy sokakat érintő és nehezen érthető jelenségekről van szó, ezért ebben a rövid cikkben segítségül hívjuk a szellemtudomány szempontjait, hogy áttekintsük ezen anyagcserezavarok lényegét, valamint összefüggéseit az ember lénytagjaival.
A rendelésemen általában azt tapasztalom, hogy a szellemtudomány iránt érdeklődők rendszerint szeretnének a szívük egyenetlen működésének mélyebb okával is tisztában lenni. Felteszik tehát maguknak és nekem is a kérdést: ugyan miért borult fel bennük a szív hallatlanul pontos ritmusa? Milyen testi, lelki, lénytagi okok játszhatnak ebben szerepet? Az olyan esetekben is előkerül a mélyebb okok kutatásának szükségessége, amelyekben a gyógyszeres kezelés nem eléggé, vagy csak átmenetileg hatékony, vagy azok mellékhatásai miatt az alkalmazott gyógyszereket csak korlátozott mértékben lehet adni. Hogyan lehet a kezelést kiegészíteni, hatékonyabbá tenni e gondolatmenet alapján? Vizsgáljuk meg ebben a cikkben ez utóbbi kérdést.
E cikk első részében megismerkedhetünk néhány olyan gondolattal, mely az akadémiai orvoslás álláspontját tükrözi a baktériumokról és az antibiotikumokról. A baktériumok önálló, egysejtű lények. Rendelkeznek sejtfallal, ezen belül különféle sejtalkotókkal, valamint saját anyagcserével is. Képesek lehetnek aktív mozgásra. Saját életüket fenntartják tehát, és mivel igen jó a szaporodó képességük, ezért a fajfenntartás lehetősége is adott számukra. Szervezetünkben nagy számban fordulnak elő olyan baktériumok, melyek együtt élve az emberrel, támogatják annak bizonyos létfontosságú működéseit.
Az odontozófia a fogszabályozásnak egy olyan különleges módja, amely lehetővé teszi, hogy az ép fogak eltávolítása nélkül rendezzük a fogazatunkat. Az aktivizált öngyógyító erőknek köszönhetően a fizikai előnyök mellett ez a terápia a lelki működésünkre és az egész életünkre is jótékony hatással van. Lássuk csak hogyan is történik ez.
A szellemtudományon alapulógyógyítás célja az emberi szervezet saját gyógyító erőinek a támogatása, ezáltal adva lehetőséget a betegségek leküzdésére. Nem a tünetek, a betegség visszaszorítása tehát a cél, hanem az emberi szervezet erősítése. Az ily módon történő gyógyulási folyamat által az ember új képességeket, erőket szerez, amelyek jó irányba befolyásolhatják az életét és környezete fejlődését is. (...) Mindezeket figyelembe véve tekintsük át a tavaszi fáradtság és a főleg tavasszal jelentkező betegségek: a gyulladások és az emésztés zavarainak megjelenését!
„A lét legnagyobb titkai az emberben vannak” mondja Rudolf Steiner. Ezt gyakorló orvosként pontosan ugyanígy látom. De rögtön hozzá is kell tennem: ezeket az emberben kétségtelenül meglévő titkokat alig tudjuk észlelni. Miért? Mert az emberi agy működése döntő módon kifelé, a környezet felé irányul. Lássuk az erre az irányultságra utaló érveket: ...
