Szűz Mária növényei – a nyár virágai

Ebben az írásban a középkorban gyökerező, Szűz Máriához köthető virágszimbolikáról lesz szó, megismerhetünk olyan „Máriás növényeket”, melyekkel az adott évszakban mi is találkozhatunk. Az említett virágszimbolika először a középkori kolostorkertekben jelent meg. Az első ismert szent, aki Mária-kertet hozott létre és feltehetőleg használta korának a virágszimbolikáját, Szent Fiacrius (Kr. u. 610-668) volt. A középkori szerzeteseknek – Szent Benedek regulája szerint – az „ora et labora”, avagy „imádkozz és dolgozz”-elvét a kertben is megkövetelték, azaz elmélkedni és kertészkedni egyaránt kellett a kertben. Részben ezeknek a kerti elmélkedéseknek a gyümölcseként keletkezhettek a virágoknak Máriához köthető elnevezései.

Korunk gyermekei és a szükségleteik a hét életfolyamat tükrében

Felgyorsult világunkban állandó változások közepette próbálunk az emberi élet egyik legörömtelibb feladatában, a gyermeknevelésben jól helytállni. Számtalan kérdés merül fel bennünk tanítóként és szülőként is: Milyenek a mai gyermekek? Mit várnak tőlünk? Milyen változásra hívnak? Ha korunk gyermekeire tekintünk, azt láthatjuk, hogy közülük egyre többen nehezen tudnak a hagyományos bölcsődei, óvodai, iskolai keretekhez alkalmazkodni. Ők mások, érzékenyebbek, izgágábbak, nehezebben teremtenek kapcsolatot a kortársaikkal, továbbá sokuknál nem jelennek meg természetes módon a tanuláshoz szükséges képességek a megfelelő életkorban. Ebben az írásban egy kutatásra hívunk benneteket azzal kapcsolatban, hogy hogyan segítsük gyermekeinket az egészséges növekedésben a mai kor kihívásai közepette. Ezt a témát cikkünkben a hét életfolyamat megismerése révén próbáljuk megragadni.

Utazás az anyaméhbe 2. rész

Az első részben olvashattatok néhány gondolatot a gyermekvárásról, valamint olyan szervekről, anyai, illetve magzati mellékrészekről, melyek szorosan az anyaméhhez és a magzathoz kapcsolódnak, segítik a gyermek növekedését, életét. A folytatásban szeretném kiegészíteni a cikk első részében leírtakat, főleg a méhlepényről (latinul placenta) alkotott képet tágítani, mert megérdemli, hogy részletesebben szóljunk róla.

A megváltás regénye – Spirituális tanítások Bulgakov: A Mester és Margarita című művében

A Mester és Margarita Mihail Bulgakov utolsó regénye, amelyet élete fő művének tartott. Egyfajta credo, amelyben Isten- és Krisztus-hitét kifejezve üzenni próbált nemcsak a bolsevizmus uralta orosz társadalomnak, hanem az egész emberiségnek. Mivel az írásai nem jelenhettek meg nyomtatásban, ez a mű az író életében „fiók-regény” maradt, sőt, egyszer el is égette az egyik változatot.

Utazás az anyaméhbe

A fogantatáshoz és a magzati léthez tartozó ismeretekről lesz szó, olyan szervekről, hormonokról, mellékrészekről mesélek, amelyekről a hétköznapi életben keveset hallunk, pedig a magzati léthez, az édesanyákhoz, a születéshez kapcsolódnak, és igazi csodákra képesek.

Dosztojevszkij, a lélek mestere

A Karamazov testvérek Dosztojevszkij utolsó regénye, amelyet 1880 novemberében, halála előtt három hónappal fejezett be. Dosztojevszkijt élete utolsó éveiben egyre jobban nyugtalanította az orosz társadalom széthullása, a korábban szentnek és sérthetetlennek képzelt társadalmi berendezkedés felbomlása. Olyan ponton íródott ez a könyv, amikor egy egész nép készült eldobni magától Istent és a bolsevizmus útjára lépni. E regényben Dosztojevszkij ezt a széthulló Oroszországot jeleníti meg, és felmutatja azt az embertípust is, aki szerinte meg tudja menteni hazáját a tragédiától. Ez a regény egyben credo és végrendelet is: Dosztojevszkij hitének gyönyörű összefoglalása, egy utolsó, szívbe markoló kérés az ateizmus és a bolsevizmus csapdája felé rohanó orosz társadalomhoz.

A lélek újjáélesztése, avagy a kiégés kezelésének lehetőségei

A kiégés a stresszből eredő fizikai, mentális és pszichológiai megerőltetés, amely megviseli a testetlelket egyaránt. Ilyenkor fáradtnak, „szétkapcsoltnak” és kimerültnek érezhetjük magunkat. A kiégés fizikai jóllétre gyakorolt hatásán túlmenően negatívan befolyásolhatja az önmagunkról alkotott képet is, amely gyakran csökkenti a sikerélményt és a boldogságot. Korunkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kiégést a „létfontosságú kimerültség állapotaként” határozza meg, bár maga a kiégés csak a jéghegy csúcsa, a háttérben egy nagyon összetett jelenség áll. A WHO definíciója szerint a „kiégés egy olyan szindróma, melyet kezeletlen krónikus munkahelyi stressz okoz.”

Az érintés hatalma

Ki ne vágyna érintésre? A gyermek a szülőére, a szerelmes a párja érintésére, a hegymászó a szél érintésére az arcán és a szikláéra a keze alatt, a költő a múzsa érintésére, a feltaláló a megoldáséra, a sor végtelen. Mintha a világ érintések történetéből szövődne össze. Megérinthet minket egy szó, egy pillantás, egy kép, egy szív, egy kéz, a nap sugara vagy maga a lét – szinte bármi. Mégis ritkán gondolkozunk el azon, hogy miért ezzel a szóval fejezzük ki, és hogy ezek szerint a teremtett világ minden mozdulata hatással van ránk, és minden mozdulatunk megérinti a teremtett világot. Ebben a cikkben egy könyv lesz útjelzőnk a kutatásban.

A játék nem játék! – A játék jelentőségéről

Több száz éve foglalkoztatja az embereket az a gondolat, hogy mi is tulajdonképpen a játék és miért olyan fontos része az életünknek. Sokak szerint a játék csupán a gyermekkor jellemzője, ami idővel fokozatosan háttérbe szorul, majd eltűnik az életünkből, de jobban belegondolva láthatjuk, hogy az az élet szinte valamennyi területén jelen van, és kortól függetlenül annak szerves részét képezi. Cikksorozatunk ezt a kérdést járja körbe.