Korunk gyermekei és a szükségleteik a hét életfolyamat tükrében – 3. rész

Cikksorozatunk harmadik, befejező részében elérkeztünk az utolsó két életfolyamathoz: a növekedés és a szaporodás-reprodukálás életfolyamataihoz. Minden ember magában hordozza a hét fő  bolygó éteri erejét, amelyek kapcsolatba hozhatók egy-egy életfolyamattal. Ezekhez társulnak az adott bolygókra jellemző fémek. Ez a harmonikus rendszer tovább bővíthető a mirigyrendszerrel, az elemekkel és az érzékszervekkel is. Cikkünk végén mindezt egy táblázatban foglaljuk majd össze.

Szűz Mária növényei – A tavasz virágai

Jelen írásunkkal elérkeztünk sorozatunk negyedik, egyben utolsó fejezetéhez. Zárásképp a tavaszi növényekkel foglalkozunk, a bevezetőben pedig szeretnénk néhány tippet adni ahhoz, hogyan alakíthatjuk ki a saját Máriakertünket, amihez kisebb-nagyobb kertek mellett akár egy szépen beültetett kaspó is megfelelő alap lehet.

Pietà – Az áhítat csendjében

A keresztény hit az evangélium tanításai mellett nagyban épít a hagyományra is, mely segíti és elmélyíti a kapcsolódást Krisztussal. Ezen hagyományok egyike a fájdalmas Istenanyával való együttérzés megjelenítése, a Pietà. A Szűzanya szenvedésének látványa részvétet ébreszt bennünk és megrendíti a szívünket. Ahogy ebben az állapotban a Mária kezében tartott Jézus testére tekintünk, mélyebben megérthetjük Krisztus keresztáldozatának valódi jelentőségét: az Úr húsvétvasárnapi feltámadása által az isteni szereteterők végleges győzelmet arattak a halál felett. Ezáltal az emberiség lehetőséget kapott arra, hogy ismét szeretetegységbe kerülhessen Istennel.

Feltámadás – Lev Tolsztoj élete és hitvallása – 2. rész

A Feltámadás című regényben, amelyen 1889-től 1899-ig dolgozott, Tolsztoj egy erkölcsileg halott ember morális élethez és Istenhez való visszatérésének hosszú útját ábrázolja. A mű legfőbb témája a főhős lelki-szellemi feltámadása, de az író a mély erkölcsi válságba süllyedt, 19. század végi Oroszország állapotáról is képet ad.

Szűz Mária növényei – A tél virágai

Cikksorozatunk előző részeiben a nyári és az őszi Máriához köthető virágokkal foglalkoztunk, és megnéztük, honnan származnak a növények teológiai elnevezései, illetve milyen kapcsolat van Szűz Mária és a kert fogalma között. Ebben az írásunkban a télen nyíló virágokkal folytatjuk, és bevezetőként bemutatunk néhány ismertebb Mária-kertet.

Korunk gyermekei és a szükségleteik a hét életfolyamat tükrében – 2. rész

Ebben a cikkben visszatérünk az életfolyamatok témájához. Rövid ismétlésként megemlítjük, hogy az életfolyamatokat az étertest irányítja, és mindegyiknek van fizikai bázisa a testünkben, melynek egészséges működése az életfolyamatoknak köszönhető. Magasabb szinten, a lélekben pedig tanulási-gondolkodási folyamatként születnek újjá, és elmondhatjuk, hogy a testi-lelki-szellemi egészségünk alapjai. Cikksorozatunkkal az a célunk, hogy a gyermekek neveléséhez adjunk segítő, szeretetteljes útmutatást az életfolyamatok tükrében. Jelenlegi írásunkban a középső három életfolyamatot: a táplálkozás, kiválasztás és a megtartás folyamatait vizsgáljuk, amelyek szorosan összefüggnek egymással. Először nézzük meg a táplálkozás életfolyamatát, amely elsősorban a táplálék felvételét, megemésztését és felszívódását foglalja magában.

Szűz Mária növényei – Az ősz virágai

A jelen írásban folytatjuk a Szűz Máriához köthető növények bemutatását, és bevezetőként kitérünk a Máriakertek eredetére, megpróbáljuk megfejteni, hogyan és miért kapcsolódik Máriához a kert fogalma.

Az Isten-érzés evangéliuma – 14–16. Lev Tolsztoj élete és hitvallása – 1. rész

Tolsztoj egész életét áthatotta az Isten-keresés. A pravoszláv egyház tanításaival és liturgiájával nem tudott azonosulni, de már fiatal korától folyamatosan foglalkoztatták az Istennel és a vallással kapcsolatos kérdések. Ötvenes éveiben járva több évtizedes belső kutatás után ébredt rá arra, hogy az evangélium követésén alapuló életforma a legfontosabb, s ez vezet el minket oda, hogy testvérekként éljünk. Hosszú útkeresése remekül nyomon követhető briliáns írói életművében. Tolsztoj életének magasztossága és legfőbb értéke nem a személyes élettörténetében van, hanem abban a lelki magasságban, ahová belsőleg eljutott és amelyet művészként az emberiség felé közvetített.

Az asszertív kommunikáció lelki alapjai

A beszéd képessége isteni ajándék, de a szavak művészete már tudatos erőfeszítés következménye. Beszélni “magunktól” tanulunk meg 2-3 évesen, de hogy engedelmes művészi eszközzé váljon számunkra, az már sok-sok gyakorlás és tanulás eredménye. Ebben a cikkben az asszertív kommunikáció leírása helyett inkább azokra a lelki aspektusokra, hitrendszerekre szeretnék koncentrálni, amelyek megakadályozzák azt, hogy a gyakorlatban is éljünk a kommunikációs képességeinkkel. Hiába van a legtökéletesebb eszköz a kezemben, ha nem használom. Ha ezeket az öntudatlan gátló tényezőket nem dolgoztam meg magamban, akkor a kommunikációm visszasüllyed az ösztönös szintre, ahol már nem tudom tudatosan irányítani.

Autoritmia – a szerethető nyelvtanulás

Egy idegen nyelv elsajátítása általában hosszas tanulási folyamat eredménye. Mégis egyre többen és egyre jobban beszélnek idegen nyelveket. Manapság a nyelvtudás szinte a „kötelező” kategóriába esik. Hogyan lehet elérni, hogy a tanulók szeressék a nyelvtanulást, a nyelvet? Hogyan lehet úgy találkozni egy idegen nyelvvel vagy szöveggel, hogy az a lehető legtermészetesebb módon illeszkedjen az ember életébe? Milyen nyelvtanulási stratégia segítségével lehet eredményesebben és élhetőbben elsajátítani egy nyelvet, mint ahogy az iskolás éveinkben tanultunk?