Utazás az anyaméhbe

A fogantatáshoz és a magzati léthez tartozó ismeretekről lesz szó, olyan szervekről, hormonokról, mellékrészekről mesélek, amelyekről a hétköznapi életben keveset hallunk, pedig a magzati léthez, az édesanyákhoz, a születéshez kapcsolódnak, és igazi csodákra képesek.

Dosztojevszkij, a lélek mestere

A Karamazov testvérek Dosztojevszkij utolsó regénye, amelyet 1880 novemberében, halála előtt három hónappal fejezett be. Dosztojevszkijt élete utolsó éveiben egyre jobban nyugtalanította az orosz társadalom széthullása, a korábban szentnek és sérthetetlennek képzelt társadalmi berendezkedés felbomlása. Olyan ponton íródott ez a könyv, amikor egy egész nép készült eldobni magától Istent és a bolsevizmus útjára lépni. E regényben Dosztojevszkij ezt a széthulló Oroszországot jeleníti meg, és felmutatja azt az embertípust is, aki szerinte meg tudja menteni hazáját a tragédiától. Ez a regény egyben credo és végrendelet is: Dosztojevszkij hitének gyönyörű összefoglalása, egy utolsó, szívbe markoló kérés az ateizmus és a bolsevizmus csapdája felé rohanó orosz társadalomhoz.

A lélek újjáélesztése, avagy a kiégés kezelésének lehetőségei

A kiégés a stresszből eredő fizikai, mentális és pszichológiai megerőltetés, amely megviseli a testetlelket egyaránt. Ilyenkor fáradtnak, „szétkapcsoltnak” és kimerültnek érezhetjük magunkat. A kiégés fizikai jóllétre gyakorolt hatásán túlmenően negatívan befolyásolhatja az önmagunkról alkotott képet is, amely gyakran csökkenti a sikerélményt és a boldogságot. Korunkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kiégést a „létfontosságú kimerültség állapotaként” határozza meg, bár maga a kiégés csak a jéghegy csúcsa, a háttérben egy nagyon összetett jelenség áll. A WHO definíciója szerint a „kiégés egy olyan szindróma, melyet kezeletlen krónikus munkahelyi stressz okoz.”

Az érintés hatalma

Ki ne vágyna érintésre? A gyermek a szülőére, a szerelmes a párja érintésére, a hegymászó a szél érintésére az arcán és a szikláéra a keze alatt, a költő a múzsa érintésére, a feltaláló a megoldáséra, a sor végtelen. Mintha a világ érintések történetéből szövődne össze. Megérinthet minket egy szó, egy pillantás, egy kép, egy szív, egy kéz, a nap sugara vagy maga a lét – szinte bármi. Mégis ritkán gondolkozunk el azon, hogy miért ezzel a szóval fejezzük ki, és hogy ezek szerint a teremtett világ minden mozdulata hatással van ránk, és minden mozdulatunk megérinti a teremtett világot. Ebben a cikkben egy könyv lesz útjelzőnk a kutatásban.

A játék nem játék! – A játék jelentőségéről

Több száz éve foglalkoztatja az embereket az a gondolat, hogy mi is tulajdonképpen a játék és miért olyan fontos része az életünknek. Sokak szerint a játék csupán a gyermekkor jellemzője, ami idővel fokozatosan háttérbe szorul, majd eltűnik az életünkből, de jobban belegondolva láthatjuk, hogy az az élet szinte valamennyi területén jelen van, és kortól függetlenül annak szerves részét képezi. Cikksorozatunk ezt a kérdést járja körbe.

„Szeretetkalászból lesz az életkenyér” – Világok kenyere, a kenyerek világa

Cikkünkben egyrészt legalapvetőbb táplálékunk, a kenyér történetét kísérjük végig a különböző korokon és földrészeken át, másrészt megvizsgáljuk, hogyan nyerheti vissza a mindennapokban a kenyér elkészítése és elfogyasztása régi szakralitását. Végezetül egy mese segítségével értelmezzük, mit jelent az, hogy mi magunk is „kenyérré kell váljunk”.

A mézeskalácsról

Hazánkban a karácsoyi hagyományok közé tartozik a közös mézeskalácssütés. Az ünnep közeledtével érdemes mélyebben megismerkednünk a mézeskalács történetével, a hozzá fűződő hagyományokkal, a formák és díszítések jelnetőségével. A cikkben természetesen receptet is közlünk, úgyhogy: elő a formákkal!

Fényképezés spirituális szemmel

Hogyan tekinthetünk spirituális szemmel egy ilyen technikai alapokon nyugvó eszközre, mint a fényképezőgép? Hogyan válik kapuvá a fényképezés a szellemi világ és a másik ember felé? Gondolatébresztő cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ...