Híres magyarok, akik formálták a világot – 8. rész: Steindl Imre, Konkoly-Thege Miklós

A 19. század derekán Európán forradalmi hullám söpört végig, mely Magyarországot is elérte. A szabadság szele megérintette a népeket, és futótűzként lángra lobbantotta Európát. A feudális rendszer megroppanása és ezzel párhuzamosan a népek nemzeti öntudatra ébredése alapvető változásokat idézett elő. Létrejött az egységes Németország, Olaszország, és ekkor, az 1848-as forradalomban született meg a modern magyar nemzet is. Ahogy a serdülő lázad az egyéni szabadságáért a felnőtté válás útján, úgy tekinthetjük a népek 1848-as szabadságharcát felnőtté válásuk egyik fontos eseményének is. A forradalom leverését követően Magyarországra az osztrák uralom fagyos és rideg tele borult, „csend és hó és halál”. A fokozatos enyhülés végül 1867-ben elhozta a kiegyezést, és az ország látványos fejlődésnek indult.

Petőfi Sándor – a szabadság költője

Az óév csendben bandukolt a pusztán tova, helyet adva az újévnek. Még talán hallhatta, ahogyan egy újszülött felsírt Kiskőrösön. A fiúcska oly gyöngének tűnt, hogy keresztelni vitték már aznap, ha a következőt netán nem élné meg. Így lépett a világba Petőfi Sándor 1823 első napján.

Az Aranybulla

„A Szent Háromság és az oszthatatlan Egység nevében. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Lodoméria királya mindörökké.” Így kezdődik történelmünk egyik legjelentősebb írása, az Aranybulla. Első helyen van említve a Szent Háromság, az Egyisten, hiszen tőle származik minden, beleértve ezeket a rendelkezéseket is. Második helyen pedig András, aki a magyar uralkodók sorában második ezen a néven és aki földi helytartóként kijelenti ezt a világban.

Híres magyarok, akik formálták a világot 7. rész: Zichy Mihály, Zsolnay Vilmos, Torma Zsófia, Mechwart András

Hazánk nagyjainak ismertetésében most az élet óceánja által egymástól távoli területekre sodort, nagyon eltérő sorsokat ismerhetünk meg. Van köztük, aki a jómód és nélkülözés között hánykolódott, és van, aki a szegénységből indulva a gazdagságig jutott. Az egyiket egyszerre röpítette magasba az ünneplés és taszította mélybe az elítélő kritika hulláma, míg egy másikat a tagadás és feledés örvényei sodortak. Közös bennük azonban, hogy mind fáradhatatlan elszántsággal, szorgalmas tettek által haladt egy nagyobb jó felé, amely túlmutatott a személyes boldoguláson, és mindannyiunkat, az egész emberiséget gazdagította.

Híres magyarok, akik formálták a világot 3. rész: Gróf Festetics Imre, Brunszvik Teréz, Kőszeghi-Mártony Károly, Kőrösi Csoma Sándor

A 18. század végén, 19. század elején hazánk a Habsburg Birodalom része volt ugyan, ám önállóságát és nagyságát lakói magukban érezték. A tudományos és társadalmi fejlődést átszínezte a nemzeti identitás új alapra helyezése és az ország felemelésének igénye. A reformkor hajnalán az élet sok területére kihatott a nemzet új önmeghatározásának keresése. Ebből az időszakból tekintünk át négy kiemelkedő életutat.

Híres magyarok, akik formálták a világot 2. rész: Winterl József Jakab, Gróf Benyovszky Móric, Müller Ferenc József, Báró Zách János Ferenc, Kitaibel Pál

A XVIII. század a világ megismerésének, a nagy tudományos felfedezéseknek az időszaka, melyből a magyarok is jócskán kivették a részüket. Sorozatunk második részében a Füvészkert megalapítójának, Madagaszkár magyar királyának, a turmalin felfedezőjének, valamint a korszak talán legnagyobb hírű csillagászának életéről olvashattok.

Híres magyarok, akik formálták a világot 1. rész: Segner János András, Hatvani István, Hell Miksa, Kempelen Farkas

„Ember, ismerd meg önmagad!” – hangzik az ősi bölcsesség. Az önismeret szerves részét képezi a népismeret, általa fedezhetjük fel azon részünket, mely nemzeti hovatartozásunkból fakad. Népünk megismeréséhez meg kell ismernünk hagyományait, kultúráját, történelmét, a sorsát és azt, hogy hogyan formálja a világot. Most induló sorozatunkban kiemelkedő magyarok sorsát tekintjük át, hogy lássuk, általuk népünk mit adott az emberiségnek, miként hatott, hogyan alakította a világot.