A mai, jobbára technológiai tudással felvértezett ember hajlamos a régi korokban élt elődöket lekicsinylően kezelni. Hiszen hosszú ideig a Földet egy lapos tányérhoz hasonló korongnak hitték, és csak alig fél évezrede kezdett elterjedni a földgömbök használata az európai tudósok és utazók körében. Korunk természettudományos értelemben „felvilágosult” embere viszont sokszor nem látja a fától az erdőt, és hajlamos a felszínes gondolkodásra.
Cikksorozatunkban az emberiség múltját őrző szent helyek titkait igyekszünk feltárni a szakrális geometria vizsgálati módszereivel. Az első részben a piramisok keletkezésének, építésmódjának járunk utána: a különböző elméletek összevetésével megállapítjuk, hogy azok felfoghatók egyfajta planetáris tudástárnak, amelyekbe a méretek, az arányok, a tájolás és az egymáshoz viszonyított elhelyezkedés révén rengeteg bölcsességet kódoltak bele ősi alkotóik. A pontos matematikai mérések alapján többek között igazolható, hogy a Kheopsz-piramis Földünk kicsinyített másának, az északi félteke leképezésének is tekinthető.
Úgy Országházunk, mint a Szent Korona rengeteg érdekes összefüggést rejt önmagában is, de együtt valami nagyon különleges, egyedi kapcsolatot mutatnak. Sorozatunk második részében tovább vizsgáljuk Országházunkat a szakrális geometriát segítségül hívva: miről árulkodik a homlokzat, az ablakok és a boltívek? Mi a kapcsolat az Országház kupolája és a Szent Korona között? Hol fedezhető fel egy láthatatlan óriáspentagram, és milyen szellemi minőségeket építettek e formát alkalmazásával az alkotók eme két nemzeti szimbólumukba?
Az országházi idegenvezetések során sok érdekességet elmesélnek az épülettel kapcsolatban, annak alapvető geometriai arányaival azonban kevesen vannak tisztában. Ennek egyik oka, hogy az Országház tervezője, Steindl Imre nem hagyott hátra írásos emlékeket tervei születéséről. Az alaprajzokat azonban nemrégiben digitalizálták és közzétették, cikkünk eme rajzok elemzése alapján született. Bátran állíthatjuk, hogy ha megismerjük Országházunk alapvető tervezési alapelveit, a falai szinte „megszólalnak”!
A Szent Koronával kapcsolatos vizsgálódásainkat a Pantokrátor képével, illetve befoglaló arányainak az elemzésével folytatjuk. A kép és közvetlen környezete viszonyáról még nem esett szó, pedig itt is nagyon fontos észrevételeket tehetünk, ha ténylegesen és átvitt értelemben is tágítjuk a perspektívánkat. A korona mellett az Országalma és néhány híres bibliai tárgy, épület geometriájának jelentőségéről is szó esik írásunkban.
Korábbi, szakrális geometriáról szóló cikkeinkben visszatérő elemként bukkant fel a Magyar Szent Korona, mellyel eddig nem foglalkoztunk részletesebben, most azonban közelebbről is megvizsgáljuk egyes részeit. Eszmeiségén és történetiségén túl koronánkat számtalan szempontból lehet elemezni, melyek analóg módon utalnak valamilyen fontos kozmikus minőségre. Cikkünkben egy olyan fontos területet tekintünk át, amely alapján érdemes a koronát megvizsgálni.
Mit jelentenek egyes archetipikus szimbólumok? Miért és hogyan jelennek meg többek között a magyar Szent Koronán és az Országházon is hasonló díszítő motívumok? Cikkünkből megtudhatják, hogy a geometriai formák polaritása hogyan hozza létre az ornamentika alapjait.
Karácsonyhoz közeledve egy, az ünnephez szorosan köthető szimbólummal ismerkedhetünk meg: a pentagrammal vagy ötágú csillaggal, aminek ősidők óta különleges hatást tulajdonítanak. Cikkünk összefoglalja a szimbólum geometriai, művészettürténeti, szakrális és spirituális összefüggéseit.
