Cikkek

Az emésztés és a depresszió

Ha jelentősebb ok nélkül hosszas és súlyos kedélyromlás figyelhető meg valakinél, felmerül a melankólia, az endogén depresszió gyanúja. Ezt az érintett ritkán ismeri fel, hisz úgy gondolja, a kedélyvilága úgy van rendjén, amilyennek ő saját magában érzi. Ráadásul a rossz hangulatait, elkeseredettségét gyakorta próbálja titkolni. A már jól ismert pszichoszomatikus irány mellett megtaláljuk ebben az esetben a fordított, szomatopszichikus utat, tehát a test működéseinek zavara által okozott lelki tünet jelenségét. Az endogén depresszió mögött ugyanis az anyagcsere zavara áll, ahogy azt cikkünkben részletesen ismertetjük.

A döntés a Te kezedben van (könyvajánló)

A koncentrációs táborból szabaduló, később pszichológusnak tanuló szerző mindjárt a könyv elején így fogalmazza meg a mű egyik legmélyebb üzenetet: „Nem azt szeretném, hogy meghallgassák a történetemet, és aztán azt mondják: »Az én szenvedésem kevésbé jelentős.« Azt szeretném, hogy meghallgassák a történetemet, és azt mondják: »Ha ő meg tudja tenni, akkor én is meg tudom!«” A döntés című könyv nem hétköznapi írás. A történet él, az események valódiak. Szinte tapintható benne a lélek ereje, a szív bátorsága és a szellem nagysága, mely mindenkinek példát mutat!

…és ne vígy minket kísértésbe… – a Miatyánk egy sorának újrafordításáról

Ez év Pünkösdje körül árasztotta el a külföldi és a hazai médiát az a hatalmas visszhangot, bizonyos körökben megdöbbenést, sőt felháborodást keltő hír, miszerint a pápa „átírta a Miatyánk egy sorát”, „megváltoztatta Jézus szavait”. Az ominózus sor az Úr imájának hatodik kérése: „…és ne vígy minket kísértésbe…”, amely ezentúl így hangzik majd: „…és ne engedj minket kísértésbe esni…”. Cikkünkben ezt a változtatást igyekszünk körüljárni, megvizsgálni nyelvészeti, fordításelméleti, illetve spirituális szempontból.

Magyar királyok és uralkodók 14. rész – Mária és Zsigmond

Az Anjou-ház alkonyán egy törékeny leány fejére került a magyar Szent Korona, hogy aztán annak férje vezesse az országot fél évszázadon át. A Mária nyomába lépő Zsigmond egy fontos korszak jelentős uralkodójává vált, aki a magyar mellett megszerezte a német, a cseh és az itáliai királyi, valamint a német-római császári koronát is. Egy új réteg, a polgárság felvirágzásának magvait hintette el, a végvárrendszer kiépítésével a török terjeszkedésnek szabott gátat, a konstanzi zsinaton pedig újraegyesítette a nyugati kereszténység meghasadt szövetének szétfoszlott szálait.

Michael-impulzus a tudati lélek korában – Szent Mihály ünnepe a szellemtudomány fényében, 2. rész

Mire utal a kard és a mérleg Szent Mihály ábrázolásain? Mit árul el Michael tekintete a beavatottak számára? Milyen emberi hozzáállást tükröz az „ember tervez, Isten végez” mondás, és milyen magasabb fokozatok vannak ennél? Michael harca a sárkánnyal egy ősi szimbolikus kép, mely ma is nagyon aktuális üzeneteket hordoz. Az ember lelkében ugyanis egy folyamatos küzdelem zajlik a Fény és a sötétség lényei között, mindennap döntés elé állítva az embert. Múlt szeptemberi cikkünk folytatásaként ezúttal a michaeli lelkület áll írásunk középpontjában, mely hozzásegíti az embert, hogy legyőzze a belső sárkányt.

A Szent Korona rejtett üzenete a számok, a formák és az arányok tükrében – 2. rész

A Szent Koronával kapcsolatos vizsgálódásainkat a Pantokrátor képével, illetve befoglaló arányainak az elemzésével folytatjuk. A kép és közvetlen környezete viszonyáról még nem esett szó, pedig itt is nagyon fontos észrevételeket tehetünk, ha ténylegesen és átvitt értelemben is tágítjuk a perspektívánkat. A korona mellett az Országalma és néhány híres bibliai tárgy, épület geometriájának jelentőségéről is szó esik írásunkban.

Gyermekkori sérüléseink gyógyítása – Az anyaseb

Nincs emberi élet sebek nélkül. Hol kapjuk a sebeket, hol mi sebzünk meg másokat. Sebeinket fel kell tárnunk és meg kell gyógyítanunk, hogy életünk kiteljesedjen, és ne sebezzünk meg „bosszúból” másokat. Ebben a cikkben az úgynevezett anyasebbel foglalkozunk. Az anyaseb egyrészt a kiteljesedésünket gátoló terheket és traumákat jelenti, melyeket az édesanyánkkal való korai kapcsolatban szerzünk, másrészt azoknak az öntudatlan viselkedésmódoknak a halmazát, melyekkel próbáljuk feldolgozni ennek a terhelt viszonynak a fájdalmát.

A tudomány téveszméi – Dogmává merevedett elképzelések, melyek meghatározzák a modern tudományt 3. rész

Sorozatunk zárórészében a pszichés jelenségeké lesz a főszerep. Hogyan működik például az emlékezet? Hogyan lehetséges, hogy egy vízfejűségben szenvedő ember, akinek az agya helyén 95%-ban gerincvelői folyadék található, jelesre diplomázott matematikából? Miért számít „parajelenség”-nek a megérzés és a telepátia, miközben annyi ember megtapasztalja a hétköznapokban, és kísérletek sora igazolja a létüket? Rupert Sheldrake The Science Delusion című, időközben magyarul is megjelent könyvének vezérfonalát követve ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.

A szívtáji fájdalomról

Bizonyos statisztikák szerint a fájdalom az a panasz, ami miatt a betegek leggyakrabban orvoshoz fordulnak. Ha szívtáji fájdalomról van szó, azt többnyire ijedtség kíséri, hiszen mind tudjuk, hogy nagy a kockázat. A betegek többnyire gyors diagnózist és gyors megoldást várnak, holott a mellkasi fájdalom mögött több kiváltó ok is állhat. Belgyógyász, antropozófus orvos szerzőnk ebben a cikkben összefoglalja a szívtáji fájdalom leggyakrabban előforduló okait, illetve segít megérteni a tünet és a betegség lelki-szellemi hátterét.

Copyright © Napfényes Élet Alapítvány - info@napfenyes.hu • 1056 Budapest, Belgrád rakpart 26. mfszt 1. • Telefon: 1/311-9999, 30/311-9999   •   Impresszum