Napjaink orvostudománya látszólag kategorikusan elkülöníti a gyógyítható és a gyógyíthatatlan betegségeket. Vajon mi a magyarázata annak, hogy van, aki mégis képes meggyógyulni egy gyógyíthatatlannak mondott betegségből? A nála alkalmazott gyógymód miért nem hatásos más betegeknél? Hogyan ébreszthetjük fel a betegben szunnyadó öngyógyító erőket? Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan felel ezekre a kérdésekre a szellemtudomány.
A modern természettudományos világszemléletet fonákságait feltáró cikksorozatunk témája ezúttal az emberi tudat. Vajon a tudat az agyban bezárva létezik vagy képes kiterjedni a testen túlra is? Hogyan látja ezt a mai természettudomány, és mire utalnak a kísérletek valójában? Cikkünk olyan kérdéseket feszeget, melyek kapcsán a spiritualitás és a tudomány újbóli összekapcsolódásának távlatai nyílnak meg.
A magyar nép ősei körében évezredeken át kimondott törekvés volt az új kulturális impulzusok felvétele és a más népekkel való keveredés, mely a megújulást, fejlődést célozta. Ebben a szellemben uralkodott egyik legnagyobb Árpád-házi királyunk, III. Béla is, akinek egyik legfőbb törekvése az volt, hogy a bizánci–görög impulzust elhozza Magyarország számára és ötvözze azt a nyugati hatásokkal. Cikkünkből megismerhetik III. Béla életútját, politikáját és szellemiségét
„Ki tudjátok-e inni azt a kelyhet, amelyet én fogok kiinni?” Kétezer éve hangzott el ez a kérdés Krisztustól, amely azóta is minden időben, minden embernek szól. Cikkünk abban nyújt segítséget, hogy személyessé és aktuálissá tudjuk tenni ezt a kérdést. Hajlandóak vagyunk-e megvizsgálni az életünket? Igent tudunk-e mondani a fájdalomra? Képesek vagyunk-e kitartani a hitben és áldozatokat hozni másokért, Krisztusért?
Rodney Gibbons alkotása egy igaz történetet dolgoz fel a II. világháború idejéből. 1944 karácsonyán egy erdei lakban hoz össze a véletlen, vagy inkább a Sors egy egyedülálló anyát, 12 éves fiát, három amerikai és három német katonát. Hogyan tudunk túllépni a harcon, a másikkal szembeni előítéleteken? Hogyan tudunk – ha csak átmenetileg is – békében, emberként találkozni a másikkal? A film által felvetett kérdések itt és most is aktuálisak, és személyes válaszunkra várnak.
Ünnepi hangulatú mese egy elhagyatott szoborról, egy elhivatott festőről és egy különleges, csodát hozó karácsonyi találkozásról.
Hazánkban a karácsoyi hagyományok közé tartozik a közös mézeskalácssütés. Az ünnep közeledtével érdemes mélyebben megismerkednünk a mézeskalács történetével, a hozzá fűződő hagyományokkal, a formák és díszítések jelnetőségével. A cikkben természetesen receptet is közlünk, úgyhogy: elő a formákkal!
A közösségi ajándékozás új fogalomként cseng a mai világban. Ennek oka az, hogy éppen az ellenkezője, az egyéni szerzés és fogyasztás van előtérben. Nézzük hát meg ezt az „új” ajándékozási formát, kezdjük el újra felfedezni, és egyúttal megtalálni a helyét az értékrendünkben! Milyen – nem csupán anyagi – formái lehetnek az ajándékozásnak? Hogyan járul hozzá egy közösség megteremtéséhez és megerősödéséhez?
Rudolf Steiner 1924 karácsonya előtt az emberi testek és a négy elem kapcsolatáról tartott előadást gyógyítóknak. Laikusként is érdemes foglalkoznunk ezzel a témával, illetve a testek egymáshoz fűződő kapcsolatának egyensúlyával, ennek szerepével a betegségek kialakulásában és a gyógyításban.
Ki volt vajon a hazánkban kevéssé ismert Szent Charbel, akit a libanoni Pio atyának is neveznek? Milyen párhuzamokat találunk a két szent élete és az őket körülvevő csodák között? Cikkünkben választ találunk minderre, emellett pedig olvashatunk Libanon történelméről, különleges vallási helyzetéről és a maronita kereszténységről is.
