Kerti teendők – Ősz – Hogyan alkalmazkodjunk a klímaváltozáshoz a kertünkben és táplálkozásban?

Rudolf Steiner épp száz évvel ezelőtt, 1924. június 7–16. között, Koberwitzben tartotta meg előadás-sorozatát a biodinamikus gazdálkodásról, amellyel egy teljesen új szemléletet és hozzáállást vitt az addigi mezőgazdasági folyamatokba. Az azóta elmúlt század során az emberiség hatalmas változásokon ment keresztül, és olyan iparágakat alakított ki, amik által a Föld klímája drasztikusan melegszik, az időjárásban is zavart okozva. A mezőgazdasági előadás-sorozat századik évfordulója alkalmából mi is útjára indítunk egy sorozatot az adott évszak kerti teendőiről és a felmelegedéshez való alkalmazkodásról, segítve, hogy összhangba kerülhessünk a természettel.

A biodinamikus mezőgazdaság, a Föld és az ember gyógyító módszere

Rudolf Steiner épp száz évvel ezelőtt, 1924-ben fektette le a biológiai-dinamikus mezőgazdaság alapjait a koberwitzi „mezőgazdasági kurzus” néven ismert előadássorozata keretében. A biodinamikus kifejezés a bios (élet) és a dynamis (a mozgáshoz, változáshoz, fejlődéshez szükséges erő) görög szavak összetételéből származtatható. A biodinamikus mezőgazdasági módszer a földi természetben megfigyelhető ökológiai folyamatokon túl figyelembe veszi a Föld kozmoszban elfoglalt helyét, szerepét, a Holddal, a többi bolygóval és a csillagjegyekkel kapcsolatos viszonyát, az általuk közvetített hatásokat, és a közöttük működő folyamatos és ritmikus kölcsönhatást.

A 3 órás kert

Bizonyára sokan találkoztak Őry Barnabás A 3 órás kert című könyvének hirdetéseivel különböző közösségi portálokon. Kinek nem kelti fel az érdeklődését az az ígéret, hogy heti 3 órában, mindössze 100 nm-en (amiből 25 nm fóliaház) meg lehet termelni a család teljes zöldségszükségletét? Rögtön megvettem a könyvet és lázasan tanulmányozni kezdtem, hogy zöldségkertésszé avanzsáljam magam, majd a feleségemmel együtt bejelentkeztünk a szerző workshopjára is. Frissen szerzett információinkat megosztottam kertbarát ismerőseimmel – mindegyikük hitetlenkedett, hogy a kertfenntartás három órába beleférhet, de mi személyesen győződtünk meg annak valóságtartalmáról.

Zavar az avar? – Gereblyézés, avarégetés, fűnyírás: valóban szükséges?

Ha ősz, akkor lombhullás. Ha lombhullás, akkor gereblyézés. Vagy mégsem? Cikkünk fontos tudnivalókat tartalmaz az avar ökológiai, biológiai jelentőségéről, a komposztálás módjairól, illetve a túlzottan gyakori fűnyírás káros hatásairól. Hasznos tanácsok, hogy a kertrünkben ne csak mi érezzük jól magunkat, de az élővilág is.

Zero waste, avagy nulla hulladék

Magyarország minden lakosa évente közel 400 kg hulladékot termel, holott átgondolt vásárlással és tárolással rengeteget segíthetnénk magunkon és a Földön, amelyen élünk. Cikkünkből megismerhetik a Zero waste mozgalom alapelveit, illetve gyakorlati tippeket kapnak ahhoz, hogy ezek alapján átformálják mindennapi életüket.