Spirituális tanítások

Írásunkban ezúttal egy olyan témával fogunk foglalkozni, amelyre évről évre visszatérünk, ez pedig a három isteni erény, amit a szokványosnak mondható vallásfilozófiai, erkölcsi-etikai megközelítés helyett szellemtudományi értelemben fogunk vizsgálni. A három isteni erény közül is ezúttal a hit lesz cikkünk középpontjában. Mi a hit két fő dimenziója? Mi a hit három alaptézise? A három exoterikusan elfogadott alaptézist milyen további két hitigazsággal egészíti ki az ezoterikus kereszténység?

Írásunkban Karácsony ünnepét, annak titkait fogjuk körbejárni, mégpedig a kereszténység mindkét nagy áramlata – a Péter-féle vagy exoterikus, illetve a János-féle vagy ezoterikus kereszténység – szempontjából. Két kiemelt témánk ezúttal a Karácsony belső aspektusának átélése, melynek kapcsán Eckhart mester gondolatait is megvizsgáljuk, illetve a háromszoros születés titka.

Az embernek a tudati lélek korában lehetősége van arra, hogy a michaeli minőségekhez, erőkhöz hozzákapcsolódjon. Az évkörön belül a Mihály-naptól karácsonyig tartó időszak a michaeli minőségek gondolati szintű befogadását, a metafizikai tanítások és a szellemi igazságok megértését, az ezek általi belső gyarapodást segíti elő. A Mihály-időszakba lépve ezúttal az ötös szám minősége, illetve azt ezt megjelenítő pentagramma szimbólum lesz szellemtudományi vizsgálódásunk fő tárgya.

Cikkünkben az exoterikus és az ezoterikus kereszténység szemszögéből is megvizsgáljuk a Pünkösd, illetve a Szent Szellem jelentőségét. Miként nyilvánul meg a Szent Szellem és miben kérhetjük a segítségét? Mi történik az emberrel, ha magába fogadja a Szent Szellemet? Mit olvashatunk a Szent Szellemről a szinoptikus evangéliumokban és a János evangéliumban?

Minden ünnep átélését, személyessé és jelenvalóvá tételét segíti, ha felfedezzük, milyen belső folyamat feleltethető meg nekik. Húsvét alkalmával az emberiség megváltásának folyamatába nyerhetünk bepillantást: golgotai áldozata során Krisztus nemcsak megállította az emberiség süllyedését, de egy olyan kegyelmi ajándékot adott, amelynek révén megindulhatott lassú, de biztos szellemi felemelkedésünk. Cikkünk központi témája ezúttal a lábmosás szimbolikájának megfejtése, illetve az önzetlen ideálok kialakításának fontossága. Ez utóbbi kapcsán a Golgotai Misztérium újabb aspektusai tárulnak fel írásunkban.

Már hagyomány, hogy az év első számában egy cikk erejéig a három isteni erénnyel foglalkozunk. Idei számunkban többek között a hit fokozatairól, a keresztény hit fogalmáról, a hit és a gondolkodás kapcsolatáról, valamint a hitetlenség okairól olvashatnak.

A szimbolikusan értelmezett betlehemi csillag, vagyis a „belső betlehemi csillag” öt minőségre utal, melyek Karácsony kapcsán fontosak az ember belső világa számára. Ezek közül az egyik a szeretet, mely tulajdonképpen több is, mint pusztán egy minőség vagy egy erény. A szeretetet nem lehet szavakkal definiálni, a szeretet csak a szeretet által ismerhető meg. Isten gyermekeként pedig a szeretet valójában az ember alaptermészete, mely a lelki fejlődés és tisztulás útján mind jobban felszínre kerül bennünk. Karácsony közeledtével cikkünk a szeretet titkaiba enged betekintést.

Mire utal a kard és a mérleg Szent Mihály ábrázolásain? Mit árul el Michael tekintete a beavatottak számára? Milyen emberi hozzáállást tükröz az „ember tervez, Isten végez” mondás, és milyen magasabb fokozatok vannak ennél? Michael harca a sárkánnyal egy ősi szimbolikus kép, mely ma is nagyon aktuális üzeneteket hordoz. Az ember lelkében ugyanis egy folyamatos küzdelem zajlik a Fény és a sötétség lényei között, mindennap döntés elé állítva az embert. Múlt szeptemberi cikkünk folytatásaként ezúttal a michaeli lelkület áll írásunk középpontjában, mely hozzásegíti az embert, hogy legyőzze a belső sárkányt.

Csaknem kétezer évvel ezelőtt Jézus Krisztus tanítványai Mesterük halála és feltámadása után összegyűltek az Úrvacsora termében, majd közös imájuk kiáradt rájuk a Szent Szellem. Pünkösd azóta is a Szent Szellem befogadásának, a közösségnek, valamint a megismerő szeretetnek az ünnepe. Cikksorozatunk legújabb részében az egyedüllét és az együttlét kettősségéről és a közösségi lét fokozatairól olvashatunk.

A kereszténység egyik legnagyobb ünnepét körbejáró cikksorozatunk idei részében a beavatás és a megváltás témája áll a középpontban. Miben különbözik a Krisztus előtti és a Krisztus utáni beavatás? Mit jelent az, hogy Krisztus megváltotta az emberiséget? Milyen érvekkel cáfolhatjuk a feltámadás ellen felhozott materialista hipotéziseket?