A hit és az ész helyes viszonya nagyon régi kérdés, amivel az idők során sokan foglalkoztak, teológusok és filozófusok egyaránt. Mivel korunk egyik nagy témája is a hit és a ráció közötti helyes kapcsolat megtalálása, ezért írásunkban áttekintjük néhány kiemelkedő gondolkodó meglátásait a témáról. Mások mellett megismerhetjük Pál apostol, Aquinói Szent Tamás, illetve Rudolf Steiner és az antropozófia megközelítését.
A korábbi évek karácsonyi cikkeihez kapcsolódva folytatjuk Pál apostol Szeretethimnuszának elemzését. Az idei téma egyetlen mondat: „Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.” (1Kor. 13:7.) Lássuk, mennyi titkot, bölcsességet rejt ez a néhány szó!
Az emberiség a XIX. század végén új korszakba lépett, melynek szellemi vezetője, inspirátora Michael arché. Ebben az időszakban meg kell újulnia az ember kapcsolatának önmagával, embertársaival, a természettel és az Égiekkel is – tudatossággal és szellemiséggel kell áthatni mind a négy területet. Sorozatunk legújabb cikke a michaeli önismerethez ad kulcsokat fizikai, éteri, asztrális és szellemi szinten.
Minden ünnep egy titok, amely megfejtésre vár. A pünkösdi ünnep misztériumának megértéséhez először a legnagyobb titkot, az Isteni Szentháromság titkát kell megvizsgálnunk. Hogyan jelenik meg a Szentlélek az Ó- és az Újszövetségben? Hogyan segíti életfeladatunk megvalósítását? Mit jelent a Szent Szellem általi (újjá)születés? Melyek a Szentlélek befogadásának előfeltételei?
„Ki tudjátok-e inni azt a kelyhet, amelyet én fogok kiinni?” Kétezer éve hangzott el ez a kérdés Krisztustól, amely azóta is minden időben, minden embernek szól. Cikkünk abban nyújt segítséget, hogy személyessé és aktuálissá tudjuk tenni ezt a kérdést. Hajlandóak vagyunk-e megvizsgálni az életünket? Igent tudunk-e mondani a fájdalomra? Képesek vagyunk-e kitartani a hitben és áldozatokat hozni másokért, Krisztusért?
A Manifesztum múlt karácsonyi cikkének folytatásában ismét Pál apostol Szeretethimnuszáról olvashatunk. „A szeretet nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem háborodik fel, és nem rója fel a rosszat.” Váradi Tibor elemzéséből megtudhatjuk, mit is jelent ez az egyszerűnek hangzó mondat, hogyan jelöli ki az utat az önmagunkon való túllépés, a szeretetetteljesebb emberi kapcsolatok és a morálisabb élet felé.
Hit, remény, szeretet A Vízkereszttől Húsvétig tartó időszakasz a három isteni erény: a hit, a remény és a szeretet fejlesztéséről szól, cikkünkben ezt a hármasságot vizsgáljuk meg az ezoterikus kereszténység, illetve az antropozófia megközelítésben. Hogyan változott a hit szerepe Európa modernkori történelme során? Milyen fokozatai vannak a hitnek? Hogyan alakítják át az isteni erények
