A Mihály-nappal már többször foglalkoztunk, de fontos visszatérni erre a témára. Olyan ez, mint a zene: ha az embernek van egy kedvenc száma, azt nemcsak egyszer hallgatja meg, hanem újból és újból, hogy felidézze a lelkében azt a hangulatot, ami az adott dalhoz kapcsolódik. Így van ez a szellemi témákkal is. Érdemes időről időre felidézni őket, újból és újból beleélni magunkat a szellemi igazságokba.
Az évkör ünnepeinek sorában Húsvét után ötven nappal elérkezünk Pünkösd, a keresztény közösségalkotás ünnepéhez, ami a Szent Szellem kiáradásáról szól. Olyan, megfejtésre váró misztérium ez, ami amellett, hogy elárul valamit Krisztusról, az Atyáról, illetve a Szent Szellemről, egymáshoz fűződő viszonyukról, a tekintetben is érdekes, hogy saját életünk és lelki-szellemi fejlődésünk szempontjából milyen üzenetet hordoz számunkra.
Írásunk előző részében Pál apostol keresztény közösségekhezírt levelei alapján definiáltuk a hitet, körüljártuk annak jellemzőit, valamint megvizsgáltuk az exoterikus és ezoterikus hitigazságokat és áttekintettük azok gyakorlati következményeit. A folytatásban irodalmi-filozófiai alapokról kiindulva azt elemezzük, napjainkra milyen mélyre süllyedt az ember a hit terén, ennek milyen tragikus folyományai lettek, van-e ezekre gyógyír, és ha igen, mit tehetünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy kilábaljunk a jelenlegi sajnálatos helyzetből.
Írásunk előző részében Pál apostol keresztény közösségekhezírt levelei alapján definiáltuk a hitet, körüljártuk annak jellemzőit, valamint megvizsgáltuk az exoterikus és ezoterikus hitigazságokat és áttekintettük azok gyakorlati következményeit. A folytatásban irodalmi-filozófiai alapokról kiindulva azt elemezzük, napjainkra milyen mélyre süllyedt az ember a hit terén, ennek milyen tragikus folyományai lettek, van-e ezekre gyógyír, és ha igen, mit tehetünk, mit kell tennünk annak érdekében, hogy kilábaljunk a jelenlegi sajnálatos helyzetből.
Bár a kanonizált evangéliumokból nem derül ki, de az apokrif írások közül több is hangsúlyozza, micsoda csend volt Jézus születésekor. Minden elhalkult. Mintha az egész világ elcsendesedett volna, mintha az egész teremtés lélegzet-visszafojtva figyelte volna a történéseket. Minden és mindenki csendben figyelt. Szó szerint „csendes éj” volt, ahogyan az ismert karácsonyi dalban is énekeljük. Kívül-belül csend volt és béke. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan lehet erre az isteni csendre ráhangolódni, hogyan lehet Isten csendjét megérezni.
Cikksorozatunk következő részében megvizsgáljuk, hogy milyen jelentést tulajdonítottak az ötös számnak és a pentagramma szimbólumának az ezoterikus keresztény áramlatokban, de szó lesz konkrét szimbólummeditációkról, illetve a michaelitává, Michael földi segítőjévé válás mikéntjéről is.
A Manifesztum 125. számában megjelent cikk folytatása, melyben az exoterikus és az ezoterikus kereszténység szemszögéből is megvizsgáljuk a Pünkösd, illetve a Szent Szellem jelentőségét ezúttal Pál apostol levelei alapján. Mi is a Szentlélek kilenc gyümölcse?
A Húsvét a kereszténység központi ünnepe, amikor Jézus Krisztus haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. A kereszténység megközelítésében az első Húsvét három napja az emberiség történelmében a három legfontosabb nap. Az, ami a Golgota hegyén történt, a Föld-fejlődés központi eseménye: a földi lét során sem azelőtt, sem azóta nem történt ehhez fogható jelentőségű esemény. Jelen írásunkban a keresztre feszített Jézus utolsó szavait (főként az első mondatát), azok üzenetét elemezzük a János-kereszténység megközelítésében.
Írásunkban ezúttal egy olyan témával fogunk foglalkozni, amelyre évről évre visszatérünk, ez pedig a három isteni erény, amit a szokványosnak mondható vallásfilozófiai, erkölcsi-etikai megközelítés helyett szellemtudományi értelemben fogunk vizsgálni. A három isteni erény közül is ezúttal a hit lesz cikkünk középpontjában. Mi a hit két fő dimenziója? Mi a hit három alaptézise? A három exoterikusan elfogadott alaptézist milyen további két hitigazsággal egészíti ki az ezoterikus kereszténység?
Írásunkban Karácsony ünnepét, annak titkait fogjuk körbejárni, mégpedig a kereszténység mindkét nagy áramlata – a Péter-féle vagy exoterikus, illetve a János-féle vagy ezoterikus kereszténység – szempontjából. Két kiemelt témánk ezúttal a Karácsony belső aspektusának átélése, melynek kapcsán Eckhart mester gondolatait is megvizsgáljuk, illetve a háromszoros születés titka.
