A kreativitás az életünk természetes része, és sokan vágyunk is rá, hogy megélhessük az alkotás örömét, mégsem jutunk el a megvalósításig. Mi lehet ennek az oka, és mi hozhat fordulatot ezen a területen? Bár ebben a cikkben a rajzolásról és festésről lesz szó, fontos észben tartanod, hogy az itt felvetett kérdések az élet más területeire is vonatkoznak.
Cikksorozatunk következő részében megvizsgáljuk, hogy milyen jelentést tulajdonítottak az ötös számnak és a pentagramma szimbólumának az ezoterikus keresztény áramlatokban, de szó lesz konkrét szimbólummeditációkról, illetve a michaelitává, Michael földi segítőjévé válás mikéntjéről is.
Ha az emberiség történelmét a kézművesség szempontjából vizsgáljuk, hamar felfedezzük, hogy a saját kézzel végzett alkotás az ipari forradalmak előtt jóval nagyobb jelentőséggel bírt, mint napjainkban. A gépesítés, a tömegtermelés elterjedése elárasztott bennünket hatalmas választékban elérhető, ám lélektelen tárgyakkal, egyúttal a legtöbb ember életéből kivonta a kétkezi alkotómunkát. Többet veszítettünk ezzel, mint gondolnánk! Hogyan hat a testre, a tudatra és a lélekre a kézműveskedés? Miért érdemes ismét életünk részévé tennünk a kétkezi alkotás örömét? Kétrészes sorozatunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Cikksorozatunk negyedik részében megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogy a Pilis hogyan áll kapcsolatban a Föld ősi, kultikus helyszíneivel, így például a boszniai és a kínai piramishegyekkel, a Fudzsival vagy éppen a Nazca-vonalakkal.
A XVIII. század a világ megismerésének, a nagy tudományos felfedezéseknek az időszaka, melyből a magyarok is jócskán kivették a részüket. Sorozatunk második részében a Füvészkert megalapítójának, Madagaszkár magyar királyának, a turmalin felfedezőjének, valamint a korszak talán legnagyobb hírű csillagászának életéről olvashattok.
Mindenki szereti szépnek érezni magát – de vajon mitől ennyire vonzó, misztikus dolog a szépség? Sokan, sokféleképpen próbálták megfogalmazni, mi a szép, mitől lesz valami sugárzó, miért ad esztétikai élvezetet, ha ránézünk valami szépre. Az egyik álláspont szerint az esztétika titkát az emberen belül kell keresni. Hogy mit jelent ez a ritmus szempontjából? Ezt járjuk körbe.
A magas vérnyomás vagy hipertónia a köztudatban olyan betegségként él, ami az idő múlásával szinte mindenkit „utolér”, onnantól kezdve pedig csak gyógyszeres kezeléssel tartható karban. Május 17-én, a magas vérnyomás világnapján jelent meg a Napfényes Gyógyközpont legújabb kiadványa A magasvérnyomás-betegség megelőzése és szelíd gyógymódjai címmel. Kiadványukkal ezt a hiedelmet szeretnék eloszlatni.
A koronavírus-fertőzésnek is nevezett jelenség aggasztó gyorsasággal terjed, és jelentős hatással van az egyének és a társadalom helyzetére egyaránt. Nem pusztán maga a heveny fertőzés, hanem az annak lecsengése után visszamaradó tünetek is rontják az életminőséget, félelmet, aggódást keltve az emberekben. Ha ismeretünk kiterjed az okokra, átlátjuk az összefüggéseket és ezek révén tudjuk, mit tehetünk egészségünk érdekében, akkor kevésbé lesz félelmetes a vírus, valamint a fertőzést követő problémák.
Az emberi lét fejlődésében mindig hatalmas szerepe volt a közösségek létrejöttének és a közösségi életnek. Az evolúció kutatói közül sokan kifejezetten ehhez kötik az ember kiemelkedését. De miért csak közösségben érhető el fejlődés egy ponton túl? Hogyan akadályozza ezt a hatalom, a magány, az egyedüllét? Milyen aspektusai vannak a Grál-közösségnek? Mi a jelentősége a kérésnek a közösségben?
Edith Eva Egert a II. világháború idején Kassáról Auschwitzba hurcolták családjával együtt, ám csodával határos módon túlélte a koncentrációs tábort. Azóta családot alapított, anya lett, emellett ledoktorált pszichológiából, és munkája révén a mai napig sok ember gyógyulását segíti. Méltán népszerűvé vált A döntés című könyvében azt mutatja be, hogyan élte túl a koncentrációs tábort, hogyan dolgozta fel a traumát és kezdett új életet. Legfrissebb művével, Az ajándék-kal pedig egy gyakorlati kézikönyvet nyújt át nekünk: rávilágít azokra az érzelmi és gondolati mintákra, amelyek rabságban tartanak bennünket. A Manifesztum 129. számában megjelent cikk folytatása.
