A nyugtalanság és az idegesség csupán tünetek, melyek okait ajánlatos kideríteni, hiszen leginkább ettől függ az eredményes kezelés. Az okokon túl megnézzük milyen természetes szongásoldókat érdemes használni, egyáltalán mik a szorongás tünetei, és a szellemi nézőpontokat is számba vesszük.
Ugyan ki gondolná fővárosunk lakói közül, hogy egy adott pillanatban, amikor a villamoson vagy a buszon zötyögünk, éppen egy pilisi szívmeridiánt keresztezünk és öntudatlanul kapcsolatba kerülünk a Föld szívével? Annak ellenére, hogy a hétköznapokban valószínűleg nem erre figyelünk, nagyon nem mindegy, hogy milyen ennek a kapcsolatnak a minősége! Az előző részekben röviden megvizsgáltuk a Pilis epicentrumából induló, a Földünket körbeörvénylő Szent György-sávokat a Pilisben és Budapesten is. Ezúttal még szélesebbre tágítjuk látókörünket, eltávolodunk a pilisi epicentrumtól: immáron Magyarországot és környékét fogjuk vizsgálni a teljesség igénye nélkül, kiragadva pár érdekesebb példát.
„Ember, ismerd meg önmagad!” – hangzik az ősi bölcsesség. Az önismeret szerves részét képezi a népismeret, általa fedezhetjük fel azon részünket, mely nemzeti hovatartozásunkból fakad. Népünk megismeréséhez meg kell ismernünk hagyományait, kultúráját, történelmét, a sorsát és azt, hogy hogyan formálja a világot. Most induló sorozatunkban kiemelkedő magyarok sorsát tekintjük át, hogy lássuk, általuk népünk mit adott az emberiségnek, miként hatott, hogyan alakította a világot.
A Manifesztum 125. számában megjelent cikk folytatása, melyben az exoterikus és az ezoterikus kereszténység szemszögéből is megvizsgáljuk a Pünkösd, illetve a Szent Szellem jelentőségét ezúttal Pál apostol levelei alapján. Mi is a Szentlélek kilenc gyümölcse?
Az előző cikkben a szájhigiénia, fogápolás témáját jártuk körbe. Lássunk most néhány további lehetőséget, hogy mit tehetünk az ápolt fogakért, a kellemes leheletért, milyen fizikai és nem fizikai eszközök állnak ehhez rendelkezésünkre!
Raffaello Sixtusi Madonnájáról szóló cikksorozatunk első részében kifejtettük, hogy miért nevezhetjük a világhírű festményt élő képnek, amely által a nézőnek lehetősége van a szellemi önismeretre. Jelen írásunk a színek által közelíti meg a témát, részben azért, mert a festészet lényege és legfőbb eszköze ez, másrészt a színek által az érzelemvilágba emelhetjük a megértést, amit eddig gondolati úton kíséreltünk meg.
Egy varázsmese, ahogyan számtalan magyar népmese és a Grimm-mesék többsége is, sokféle módon olvasható. Lehet szórakoztató olvasmány, krimi, önfejlesztő írás, science fiction, novella és akár szent irat is. Rudolf Steiner, az egyik legnagyobb XX. századi gondolkodó szerint a mese hatalmas varázserővel bíró művészeti alkotás. A szimbólumok nyelvén, képekben szól hozzánk, és ha helyesen állunk hozzá, katartikus élményt nyújt. Minden benne van, ami a boldogulásunkat szolgálja. Nézzük most meg együtt, mit üzen számunkra a Tengerimalac című Grimm-mese!
A hibázások, sőt időnként a bukások az emberi lét elkerülhetetlen részei. A helyes cél nem a hibázás teljes körű kivédése, megelőzése, hanem egészséges határok közé szorítása, legfőképp pedig a megfelelő lelkület kialakítása az ahhoz való viszonyunk, illetve hibáink kezelése területén. Sorozatunk második részében áttekintjük – a tanulságok leszűrése végett – az iparban alkalmazott hibakezelő módszereket, illetve a döntéseinket befolyásoló tipikus gondolkodási hibákat. Írásunk végén azt is megnézzük, a bibliai történetekből milyen bölcsességek olvashatók ki témánk szempontjából.
Előző cikkünkben egyebek mellett arról írtunk, hogy bár minden embernek vannak titkai, nem mindegy, hogy azok természetes titkok, melyek a magánéletet őrzik, vagy ún. sötét titkok, amelyek megmérgezik az emberi kapcsolatokat is. A folytatásban részletesen megvizsgáljuk, milyen hatással vannak ezek az egyénre és családi életünkre, illetve megismerhetjük a családfakutatás módszerét, ami John Bradshaw szerint kiválóan alkalmas arra, hogy új szemmel tekintsünk családunk történetére, és felszabaduljunk a sötét titkok káros hatása alól.
A Húsvét a kereszténység központi ünnepe, amikor Jézus Krisztus haláláról és feltámadásáról emlékezünk meg. A kereszténység megközelítésében az első Húsvét három napja az emberiség történelmében a három legfontosabb nap. Az, ami a Golgota hegyén történt, a Föld-fejlődés központi eseménye: a földi lét során sem azelőtt, sem azóta nem történt ehhez fogható jelentőségű esemény. Jelen írásunkban a keresztre feszített Jézus utolsó szavait (főként az első mondatát), azok üzenetét elemezzük a János-kereszténység megközelítésében.
