Cikkünkben az exoterikus és az ezoterikus kereszténység szemszögéből is megvizsgáljuk a Pünkösd, illetve a Szent Szellem jelentőségét. Miként nyilvánul meg a Szent Szellem és miben kérhetjük a segítségét? Mi történik az emberrel, ha magába fogadja a Szent Szellemet? Mit olvashatunk a Szent Szellemről a szinoptikus evangéliumokban és a János evangéliumban?
Több száz éve foglalkoztatja az embereket az a gondolat, hogy mi is tulajdonképpen a játék és miért olyan fontos része az életünknek. Sokak szerint a játék csupán a gyermekkor jellemzője, ami idővel fokozatosan háttérbe szorul, majd eltűnik az életünkből, de jobban belegondolva láthatjuk, hogy az az élet szinte valamennyi területén jelen van, és kortól függetlenül annak szerves részét képezi. Cikksorozatunk ezt a kérdést járja körbe.
Az önismereti út egyik központi témája önmagunk szeretete, ami lehetővé teszi, hogy másokat is szeretni tudjunk. Cikkünkben megvizsgáljuk, miért fontos, hogy helyes módon szeressük magunkat, milyen tévhitek élnek bennünk az önszeretettel kapcsolatban, mi különbözteti meg az önzést a helyes önszeretettől és hogyan juthatunk el oda, hogy egyre jobban tudunk szeretni másokat?
2020 júniusában jelenik meg a Napfényes Gyógyközpont második kiadványa „Allergiás betegségek megelőzése és szelíd gyógymódjai” címmel. Cikkünkben rövid ízelítőt olvashatnak a kiadvány főbb témáiból: hogyan alakul ki a ma már népbetegségnek tekinthető allergia? Milyen tünetei vannak? Milyen lelki témák húzódnak meg az allergiás betegségek hátterében? Hogyan tudjuk megelőzni és természetes módon gyógyítani az allergiát?
„Az éneklő forrás” című mese egy csodálatos gyógyulás történetét mondja el, amely Jézus halála után három nappal esett meg. Második, „Amikor a tél nem akart meghátrálni” című mesénk pedig a gyermek Jézusról szól, kinek csodálatos Nap-ereje már igen kicsi korában megnyilvánult.
Különleges időknek lehetünk tanúi abból a szempontból, hogy két főpap is viseli „azt a bizonyos fehér ruhát”, ami a katolikus egyház fejének kiváltsága. XVI. Benedek pápa 2013-ban visszavonult a hivatalától, a bíborosok konklávéja pedig az argentin Jorge Mario Bergogliót választotta utódjául. Milyen kapcsolat lehet vajon két olyan férfi között, akik egyaránt jól ismerik a legnagyobb keresztény egyház vezetésének súlyát, elveikben, temperamentumukban, világlátásukban azonban igencsak eltérnek? Ezt az izgalmas kérdést, a két pápa találkozását, kapcsolatuk alakulását dolgozza fel Fernando Meirelles filmje Sir Anthony Hopkins és Jonathan Pryce főszereplésével.
A szív felépítése a történelem során számos híres kutató figyelmének középpontjába került, a kutatók többségének ugyanakkor nem sikerült megértenie, hogy a szívizom minek köszönheti különleges formavilágát. Az elmúlt évtizedekben tett tudományos felfedezések most egy paradigmaváltás lehetőségét hordozzák magukban a szívről alkotott képpel kapcsolatban. Ennek részleteiről, illetve a szív és a vér antropozófiai megközelítésének néhány aspektusáról olvashatnak sorozatunk újabb részében.
Sík Sándor Esztétika című háromkötetes műve szellemtudományos szemmel olvasva is értékes és mély igazságokat fogalmaz meg a művészetről, a művészi létről, a művész és a mű viszonyáról, a „művész” és az „esztétikai ember” különbségéről. Cikkünkben a Kossuth-díjas költő, a 20. század egyik legnagyobb keresztény magyar lírikusa gondolatait ismertetjük, aki megállapítja, hogy a művész nemcsak úgy „általában” akar alkotni, hanem valami értékeset akar létrehozni, annál is inkább, mivel a művészben Isten teremtői aspektusának emberi vetülete él.
Mátyás király volt hazánk utolsó nagy királya, akinek alakját számtalan népmese és legenda örökíti meg. Nagysága előtt tisztelgő cikksorozatunk második részében Mátyás megkoronázásától haláláig tekintjük át az uralkodó és a tőle elválaszthatatlan magyar nemzet sorsát. Kitérünk Mátyás reneszánsz udvarára, nagy háborúira, mély hitére és a pálos rendhez fűződő szoros kapcsolatára, végül pedig tragikus halálára és emlékezetére.
Cikksorozatunkban az emberiség múltját őrző szent helyek titkait igyekszünk feltárni a szakrális geometria vizsgálati módszereivel. Az első részben a piramisok keletkezésének, építésmódjának járunk utána: a különböző elméletek összevetésével megállapítjuk, hogy azok felfoghatók egyfajta planetáris tudástárnak, amelyekbe a méretek, az arányok, a tájolás és az egymáshoz viszonyított elhelyezkedés révén rengeteg bölcsességet kódoltak bele ősi alkotóik. A pontos matematikai mérések alapján többek között igazolható, hogy a Kheopsz-piramis Földünk kicsinyített másának, az északi félteke leképezésének is tekinthető.
