Mars, a nagy hadisten hőstetteiről sokan meséltek már. Fiáról, a kis Marsról azonban csak kevesen. Bár kicsi és finom teremtés volt, mégis a nagy Mars gyermekeinek seregéhez tartozott, így a harc és győzni akarás az ő vérében is ott volt. Mindamellett különös ellenérzése volt a fegyverekkel szemben. A vasból készült láncmellényt sem akarta felvenni.
A jelen írásban folytatjuk a Szűz Máriához köthető növények bemutatását, és bevezetőként kitérünk a Máriakertek eredetére, megpróbáljuk megfejteni, hogyan és miért kapcsolódik Máriához a kert fogalma.
Tolsztoj egész életét áthatotta az Isten-keresés. A pravoszláv egyház tanításaival és liturgiájával nem tudott azonosulni, de már fiatal korától folyamatosan foglalkoztatták az Istennel és a vallással kapcsolatos kérdések. Ötvenes éveiben járva több évtizedes belső kutatás után ébredt rá arra, hogy az evangélium követésén alapuló életforma a legfontosabb, s ez vezet el minket oda, hogy testvérekként éljünk. Hosszú útkeresése remekül nyomon követhető briliáns írói életművében. Tolsztoj életének magasztossága és legfőbb értéke nem a személyes élettörténetében van, hanem abban a lelki magasságban, ahová belsőleg eljutott és amelyet művészként az emberiség felé közvetített.
A beszéd képessége isteni ajándék, de a szavak művészete már tudatos erőfeszítés következménye. Beszélni “magunktól” tanulunk meg 2-3 évesen, de hogy engedelmes művészi eszközzé váljon számunkra, az már sok-sok gyakorlás és tanulás eredménye. Ebben a cikkben az asszertív kommunikáció leírása helyett inkább azokra a lelki aspektusokra, hitrendszerekre szeretnék koncentrálni, amelyek megakadályozzák azt, hogy a gyakorlatban is éljünk a kommunikációs képességeinkkel. Hiába van a legtökéletesebb eszköz a kezemben, ha nem használom. Ha ezeket az öntudatlan gátló tényezőket nem dolgoztam meg magamban, akkor a kommunikációm visszasüllyed az ösztönös szintre, ahol már nem tudom tudatosan irányítani.
Írásunk előző részében (Manifesztum 136. szám) eljutottunk arra a megállapításra, hogy a modern ember egyfajta egomániában szenved: korunk egyik leggyakoribb betegsége az „énkórság”, hiszen az ember részben tudatosan, részben öntudatlanul rengeteg olyan dolgot tesz, amivel megerősíti, konzerválja és hizlalja a kis ént, építi az „ego-legót”. Ebből adódott a kérdés: hogyan lehet a kis ént lebontani? Elkezdtünk foglalkozni az ego megsemmisítésének művészetével, áttekintettük ennek kulturális hagyományait, s annál a krisztusi példázatnál hagytuk abba, hogy az egónak úgy kellene meghalnia, mint a földbe vetett búzaszemnek: „Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.” ( Jn. 12:24.)
A szakrális geometriával foglalkozó cikksorozatunk előző részeiben (lásd Manifesztum 128–131. részek) röviden megvizsgáltuk a pilisi szívcsakra-epicentrumban születő és onnan induló, a Földünket körbeörvénylő különleges Szent György-sávokat a Pilisben, Budapesten, Magyarországon, majd a Földön is. Megnéztük, hogy a szakrális geometria révén hogyan lehet modellezni, kutatni a Föld éteri erővonalait, amelyek átszövik bolygónkat és környezetünket. Ezúttal még tovább tágítjuk látókörünket, és megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogyan áll kapcsolatban a Pilis a Föld más csakrapontjaival.
Egy idegen nyelv elsajátítása általában hosszas tanulási folyamat eredménye. Mégis egyre többen és egyre jobban beszélnek idegen nyelveket. Manapság a nyelvtudás szinte a „kötelező” kategóriába esik. Hogyan lehet elérni, hogy a tanulók szeressék a nyelvtanulást, a nyelvet? Hogyan lehet úgy találkozni egy idegen nyelvvel vagy szöveggel, hogy az a lehető legtermészetesebb módon illeszkedjen az ember életébe? Milyen nyelvtanulási stratégia segítségével lehet eredményesebben és élhetőbben elsajátítani egy nyelvet, mint ahogy az iskolás éveinkben tanultunk?
Ki gondolta volna, hogy Newton többet foglalkozott a Biblia tanulmányozásával, mint korszakalkotó tudományos kísérleteivel? Még kevésbé gondolnánk talán, hogy meg volt róla győződve: az utókor vallásos témájú írásai miatt fog emlékezni rá, nem a modern fizikát megalapozó felfedezései miatt. Newton ráadásul nem az egyetlen, aki szilárdan hitte: Isten művét fedezi fel kutatásai révén.
Az ember tragédiája emberiségköltemény, messze túlmutat az egyéni ember sorsán. S hogy hogyan jutott el a mű megírásához Madách, és miért egyetemes értékű alkotás ez, azt nézzük meg e cikkben.
Egyszer a Jézusgyermek virágos réten játszott egymagában. Az összes virág közül az aranyfejű gyermekláncfű volt a legkedvesebb számára, amelyek olyanok voltak a zöld mezőn, mint aranyló kis napocskák. Nagy csokrot szedett belőlük, kezei között sosem hervadtak el a virágok. Egyszer csak különféle állatokat pillantott meg, amelyek lassan és tisztelettudóan közelítettek felé...
