Magyar királyok és uralkodók sorozat

II. Rákóczi Ferenc volt az utolsó nemzeti uralkodónk. Személyével véget ért az addigra már leáldozóban lévő magyar függetlenség kora, és kezdetét vette az idegen irányítás időszaka. Hazánk kincseiért két birodalom versengett, akik közül a Habsburgok győzedelmeskedtek, de ennek árát a magyar nép fizette meg. Országunk mind lelkileg, mind fizikálisan kivérzett a másfél évszázados megszállástól és a szétszakítottságtól, a törökök kiűzésétől és a Habsburg-igától. A nemzet földre zuhant keresztje súlya alatt, és Rákóczi volt, aki talpra állította.

A török hódoltság második felében a bizonytalanság ölelte körbe a magyarságot, egy azonban biztos volt – a harc. Szakadatlan háború dúlta hazánkat. A törökök kiűzése Habsburg segítséggel, a Habsburgok igájának letörése török segítséggel, az ország egyesítése Erdély vagy a királyi országrész égisze alatt, netán a Felső-magyarországi Fejedelemség révén mind-mind egyszerre tűnt járható és járhatatlan útnak.

Mohács tragédiája megroppantotta az országot, és a két nagy ellenség hatalmas darabokat tépett magának a magyar területekből. Az ezután következő szétszakítottság idején számos uralkodója volt hazánknak, közülük az erdélyi fejedelmek képviselték a magyarság érdekeit. Kénytelenek voltak azonban, ahogyan az egész nép is, kötéltáncot járni Bécs és Isztambul között. Mind a Habsburgoknak, mind az oszmánoknak erőforrásként volt szükségük ránk, birodalmukban nem központi, hanem csak mellékes szerepet töltöttünk be. Cikkünkben ezt a korszakot tekintjük át 1541-1629-ig.

1526-ban, mindössze négy évtizeddel Mátyás király dicsőséges uralkodása után a magyar nép történelme egyik legnagyobb csapását szenvedte el. A mohácsi vereség szétszakította és idegen uralom alá vetette hazánkat. Cikkünkben bemutatjuk a mohácsi vereséget megelőző évtizedek eseményeit, a csata körülményeit és drámai következményeit.

Mátyás király volt hazánk utolsó nagy királya, akinek alakját számtalan népmese és legenda örökíti meg. Nagysága előtt tisztelgő cikksorozatunk második részében Mátyás megkoronázásától haláláig tekintjük át az uralkodó és a tőle elválaszthatatlan magyar nemzet sorsát. Kitérünk Mátyás reneszánsz udvarára, nagy háborúira, mély hitére és a pálos rendhez fűződő szoros kapcsolatára, végül pedig tragikus halálára és emlékezetére.

Mátyás az egyik legnagyobb királyunk. Ő az Árpád-ház képzeletbeli fájának hajtásain az utolsó koronás rügy. Ő a záróköve annak a Turul-nemzetségnek, amely Atillától, a hunok nagykirályától eredeztette magát. Személyes sorsa összekötődött a magyarság sorsával, önként vállalta a krisztusi keresztet népéért és a világért. Az Ég akaratából lett király, hogy rajta keresztül felvállalja a nemzet a valódi küldetését.

Hunyadi János a magyarok legfőbb vezetője volt a Zsigmond és Mátyás király közötti időszakban, bár sosem hordott királyi koronát. Ebben a húsz évben három király váltotta egymást, Albert, Ulászló és V. László, akik a szakadék szélére sodorták országunkat, amelyet csak Hunyadi János erős karja tudott megóvni a végromlástól. Származásának rejtélyéről, a Szent Korona ellopásáról és első Habsburg uralkodónkról is olvashatnak többek között írásunkban.

Az Anjou-ház alkonyán egy törékeny leány fejére került a magyar Szent Korona, hogy aztán annak férje vezesse az országot fél évszázadon át. A Mária nyomába lépő Zsigmond egy fontos korszak jelentős uralkodójává vált, aki a magyar mellett megszerezte a német, a cseh és az itáliai királyi, valamint a német-római császári koronát is. Egy új réteg, a polgárság felvirágzásának magvait hintette el, a végvárrendszer kiépítésével a török terjeszkedésnek szabott gátat, a konstanzi zsinaton pedig újraegyesítette a nyugati kereszténység meghasadt szövetének szétfoszlott szálait.

Lajos az egyetlen királyunk, aki az utókortól, sőt, már kortársaitól is kiérdemelte a „nagy” jelzőt. Több mint negyven évig tartó uralkodása alatt volt a legnagyobb a Magyar Királyság területe. Európa egy hanyatló korszakában uralkodott, az által képviselt értékeknek és életformának köszönhetően azonban fénylő napként ragyogott hazánk felett. Gazdag életútjának főbb eseményein keresztül lássuk, ki volt Lajos, egyik legnagyobb királyunk, és milyen életet élt!

III. András halálával zűrzavaros időszak köszöntött a Magyar Királyságra. A történelemkönyvekből úgy tudjuk, kihalt az Árpád-ház, és utána csak leányági trónkövetelők jelentek meg. A magyar hagyományok szerint mégis volt ekkor egy Árpád-házi királyunk, akit a szokásjog szerint koronáztak meg. Kik és miért akarták felszámolni az Árpád-házat? Hogyan zajlott Csák Máté és Károly Róbert küzdelme az ország irányításáért? Hogyan került végül Anjou király a magyar trónra, és milyen impulzusokat hozott az ő uralkodása?