„A művészet mindenkor az istenség leánya volt. Ha újra megtalálja az utat visszafelé, miután bizonyos mértékig elidegenedett az istenitől, hogy gyermekségéből ismét magához emelje az isteni, akkor lehet a művészet az egész emberiség számára ismét azzá, amivé a civilizáció egészében és az egész kultúrában nemcsak lennie lehet, hanem kell is lennie.” Rudolf Steiner
A napfény az emberi élet egyik alapvető eleme, a Nap az élet egyik éltető forrása, mellette pedig mára a mesterséges fény is a modern kor nélkülözhetetlen részévé vált. Cikkünkben a fény e két típusához, a természetes és a mesterséges fényhez kapcsolódó három magyar kutató életét és munkásságát mutatjuk be.
A magyar művészet magányos cédrusaként Csontváry mára fogalom lett. Festményei, írásai, személyisége és életútja egyaránt hozzájárultak a köré fonódott mítoszhoz. A következőkben e különleges életmű alakulását tekintjük át.
A kereszt Jézus Krisztus megváltó szenvedésének, halál feletti győzelmének és Isten tökéletes szeretetének a jele. A legismertebb és legelterjedtebb keresztény szimbólum. Végigkíséri az ember életét a keresztelésétől az eskükön és fogadalmakon át egészen a halálig és a temetésig. Szimbolizálja sorsunk nehézségeit és terheit is. A történelem folyamán láthatjuk címereken, pajzsokon, zászlókon, pecséteken, érméken, az ősmagyarok tarsolylemezein. A vallási élet nélkülözhetetlen velejárója. A keresztény hit legfőbb szimbóluma. Hogyan vált a legelterjedtebb keresztény jelképpé és milyen sokféle kereszt létezik? Írásunk ebbe a témába kalauzol minket.
Elérkeztünk a Föld energetikai rendszerét vizsgáló sorozaton belüli, Sagrada Famíliával foglalkozó minisorozatunk utolsó részéhez, melyben röviden megnézünk pár érdekességet a bazilika formavilágából, illetve megvizsgáljuk a templomnak az előző részekben ismertetett, Barcelonában található éteri örvényléssel való különleges kapcsolatát is.
Karácsonykor szép szokás az ünnep alkalmával meglátogatni a „betlehemet”, amit a templomban vagy a templom előtti téren állítanak fel. Ekkor elénk tárul a Lukács evangélista által leírt kétezer évvel ezelőtti jeles esemény. Sorra ismerjük fel a szereplőket: Szűz Máriát, a kis Jézust, Szent Józsefet, az angyalt, a háromkirályok és a pásztorok alakjait. Néhol élő állatok, csacsi, bárány teszi még élőbbé számunkra a jelenetet. A művészeket is megihlette Jézus születése, a Megváltó testet öltésének története, gondoljunk például Bach Karácsonyi oratóriumára, vagy Rembrandt a Pásztorok imádása című festményére.
A Föld kiemelt energetikai központjairól szóló cikksorozatunk előző két részében az amiens-i, valamint a barcelonai Föld-mellékcsakrapontokat vizsgáltuk meg. Láthattuk, hogy az amiens-i katedrálist az energetikai centrumra és az abból spirálisan kiinduló, valamint az abba becsatlakozó Szent György-sávok hálózatára építették fel. Azon túl, hogy a Sagrada Família a Katalónia téren (Plaça de Catalunya) található csakraponthoz relatív közel található – és valószínűleg szoros kapcsolatban áll vele –, kiemelt kultikus szerepe is van, ezért a folytatásban két részt is szentelünk e méltán híres műremek bemutatásának.
Az előző részben az amiens-i Föld-mellékcsakrapontot és a rá épült gótikus katedrálist, illetve a csakrapontból kiinduló Szent György-sávok mentén ehhez a centrumhoz kapcsolódó további kultikus helyeket vizsgáltuk meg. Tavaly, a cikk írásakor még nem volt tisztázott Barcelona szerepe a Föld-energetika tükrében, csupán gyanúnknak adtunk hangot, miszerint a katalán főváros főtere is valószínűleg egy mellékcsakraponton található. A legújabb kutatások és helyszíni mérések megerősítették ezt a hipotézist, így sorozatunk második részében röviden körbejárjuk ezt az izgalmas várost is!
A keresztény hit az evangélium tanításai mellett nagyban épít a hagyományra is, mely segíti és elmélyíti a kapcsolódást Krisztussal. Ezen hagyományok egyike a fájdalmas Istenanyával való együttérzés megjelenítése, a Pietà. A Szűzanya szenvedésének látványa részvétet ébreszt bennünk és megrendíti a szívünket. Ahogy ebben az állapotban a Mária kezében tartott Jézus testére tekintünk, mélyebben megérthetjük Krisztus keresztáldozatának valódi jelentőségét: az Úr húsvétvasárnapi feltámadása által az isteni szereteterők végleges győzelmet arattak a halál felett. Ezáltal az emberiség lehetőséget kapott arra, hogy ismét szeretetegységbe kerülhessen Istennel.
A szakrális geometriával foglalkozó cikksorozatunk előző részeiben (lásd Manifesztum 128–131. részek) röviden megvizsgáltuk a pilisi szívcsakra-epicentrumban születő és onnan induló, a Földünket körbeörvénylő különleges Szent György-sávokat a Pilisben, Budapesten, Magyarországon, majd a Földön is. Megnéztük, hogy a szakrális geometria révén hogyan lehet modellezni, kutatni a Föld éteri erővonalait, amelyek átszövik bolygónkat és környezetünket. Ezúttal még tovább tágítjuk látókörünket, és megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogyan áll kapcsolatban a Pilis a Föld más csakrapontjaival.
