Híres magyarok, akik formálták a világot – 16. rész – Gestetner Dávid Zipernowsky Károly Déri Miksa Bláthy Ottó Kandó Kálmán

A 19. század az elektromosság százada, amely a technika számtalan területén hozott máig ható eredményeket. A magyar tudósok e területen is világraszóló találmányokkal járultak hozzá az emberi kultúra tudományos fejlődéséhez. Úttörők voltak, korszakalkotó érdemekkel. Ahogy Bláthy Ottó írta: „Az én időmben könnyű volt. A tudomány olyan volt, mint az őserdő, csak jó fejsze kellett, s amerre az ember sújtott vele, hatalmas szálfát dönthetett ki. Ma már napokat lehet menni anélkül, hogy egy bokrot is találna valaki.”

Hogyan válhatunk inspirált művésszé? – A helyes lelkület kialakítása az alkotás során

„A művészet mindenkor az istenség leánya volt. Ha újra megtalálja az utat visszafelé, miután bizonyos mértékig elidegenedett az istenitől, hogy gyermekségéből ismét magához emelje az isteni, akkor lehet a művészet az egész emberiség számára ismét azzá, amivé a civilizáció egészében és az egész kultúrában nemcsak lennie lehet, hanem kell is lennie.” Rudolf Steiner

A kereszt – Az emberi fájdalom és a remény kapuja

A kereszt Jézus Krisztus megváltó szenvedésének, halál feletti győzelmének és Isten tökéletes szeretetének a jele. A legismertebb és legelterjedtebb keresztény szimbólum. Végigkíséri az ember életét a keresztelésétől az eskükön és fogadalmakon át egészen a halálig és a temetésig. Szimbolizálja sorsunk nehézségeit és terheit is. A történelem folyamán láthatjuk címereken, pajzsokon, zászlókon, pecséteken, érméken, az ősmagyarok tarsolylemezein. A vallási élet nélkülözhetetlen velejárója. A keresztény hit legfőbb szimbóluma. Hogyan vált a legelterjedtebb keresztény jelképpé és milyen sokféle kereszt létezik? Írásunk ebbe a témába kalauzol minket.

A karácsonyi ikonok titkai

Karácsonykor szép szokás az ünnep alkalmával meglátogatni a „betlehemet”, amit a templomban vagy a templom előtti téren állítanak fel. Ekkor elénk tárul a Lukács evangélista által leírt kétezer évvel ezelőtti jeles esemény. Sorra ismerjük fel a szereplőket: Szűz Máriát, a kis Jézust, Szent Józsefet, az angyalt, a háromkirályok és a pásztorok alakjait. Néhol élő állatok, csacsi, bárány teszi még élőbbé számunkra a jelenetet. A művészeket is megihlette Jézus születése, a Megváltó testet öltésének története, gondoljunk például Bach Karácsonyi oratóriumára, vagy Rembrandt a Pásztorok imádása című festményére.

A Sagrada Família – Szakrális geometriával a Föld kultikus központjai nyomában – 3. rész

A Föld kiemelt energetikai központjairól szóló cikksorozatunk előző két részében az amiens-i, valamint a barcelonai Föld-mellékcsakrapontokat vizsgáltuk meg. Láthattuk, hogy az amiens-i katedrálist az energetikai centrumra és az abból spirálisan kiinduló, valamint az abba becsatlakozó Szent György-sávok hálózatára építették fel. Azon túl, hogy a Sagrada Família a Katalónia téren (Plaça de Catalunya) található csakraponthoz relatív közel található – és valószínűleg szoros kapcsolatban áll vele –, kiemelt kultikus szerepe is van, ezért a folytatásban két részt is szentelünk e méltán híres műremek bemutatásának.

A Föld csakrái – Szakrális geometriával a Föld kultikus központjai nyomában – Barcelona és a Sagrada Família

Az előző részben az amiens-i Föld-mellékcsakrapontot és a rá épült gótikus katedrálist, illetve a csakrapontból kiinduló Szent György-sávok mentén ehhez a centrumhoz kapcsolódó további kultikus helyeket vizsgáltuk meg. Tavaly, a cikk írásakor még nem volt tisztázott Barcelona szerepe a Föld-energetika tükrében, csupán gyanúnknak adtunk hangot, miszerint a katalán főváros főtere is valószínűleg egy mellékcsakraponton található. A legújabb kutatások és helyszíni mérések megerősítették ezt a hipotézist, így sorozatunk második részében röviden körbejárjuk ezt az izgalmas várost is!

Pietà – Az áhítat csendjében

A keresztény hit az evangélium tanításai mellett nagyban épít a hagyományra is, mely segíti és elmélyíti a kapcsolódást Krisztussal. Ezen hagyományok egyike a fájdalmas Istenanyával való együttérzés megjelenítése, a Pietà. A Szűzanya szenvedésének látványa részvétet ébreszt bennünk és megrendíti a szívünket. Ahogy ebben az állapotban a Mária kezében tartott Jézus testére tekintünk, mélyebben megérthetjük Krisztus keresztáldozatának valódi jelentőségét: az Úr húsvétvasárnapi feltámadása által az isteni szereteterők végleges győzelmet arattak a halál felett. Ezáltal az emberiség lehetőséget kapott arra, hogy ismét szeretetegységbe kerülhessen Istennel.