Művészet

A karácsonyi ikonok titkai

Karácsonykor szép szokás az ünnep alkalmával meglátogatni a „betlehemet”, amit a templomban vagy a templom előtti téren állítanak fel. Ekkor elénk tárul a Lukács evangélista által leírt kétezer évvel ezelőtti jeles esemény. Sorra ismerjük fel a szereplőket: Szűz Máriát, a kis Jézust, Szent Józsefet, az angyalt, a háromkirályok és a pásztorok alakjait. Néhol élő állatok, csacsi, bárány teszi még élőbbé számunkra a jelenetet. A művészeket is megihlette Jézus születése, a Megváltó testet öltésének története, gondoljunk például Bach Karácsonyi oratóriumára, vagy Rembrandt a Pásztorok imádása című festményére.

A Sagrada Família – Szakrális geometriával a Föld kultikus központjai nyomában – 3. rész

A Föld kiemelt energetikai központjairól szóló cikksorozatunk előző két részében az amiens-i, valamint a barcelonai Föld-mellékcsakrapontokat vizsgáltuk meg. Láthattuk, hogy az amiens-i katedrálist az energetikai centrumra és az abból spirálisan kiinduló, valamint az abba becsatlakozó Szent György-sávok hálózatára építették fel. Azon túl, hogy a Sagrada Família a Katalónia téren (Plaça de Catalunya) található csakraponthoz relatív közel található – és valószínűleg szoros kapcsolatban áll vele –, kiemelt kultikus szerepe is van, ezért a folytatásban két részt is szentelünk e méltán híres műremek bemutatásának.

A Föld csakrái – Szakrális geometriával a Föld kultikus központjai nyomában – Barcelona és a Sagrada Família

Az előző részben az amiens-i Föld-mellékcsakrapontot és a rá épült gótikus katedrálist, illetve a csakrapontból kiinduló Szent György-sávok mentén ehhez a centrumhoz kapcsolódó további kultikus helyeket vizsgáltuk meg. Tavaly, a cikk írásakor még nem volt tisztázott Barcelona szerepe a Föld-energetika tükrében, csupán gyanúnknak adtunk hangot, miszerint a katalán főváros főtere is valószínűleg egy mellékcsakraponton található. A legújabb kutatások és helyszíni mérések megerősítették ezt a hipotézist, így sorozatunk második részében röviden körbejárjuk ezt az izgalmas várost is!

Pietà – Az áhítat csendjében

A keresztény hit az evangélium tanításai mellett nagyban épít a hagyományra is, mely segíti és elmélyíti a kapcsolódást Krisztussal. Ezen hagyományok egyike a fájdalmas Istenanyával való együttérzés megjelenítése, a Pietà. A Szűzanya szenvedésének látványa részvétet ébreszt bennünk és megrendíti a szívünket. Ahogy ebben az állapotban a Mária kezében tartott Jézus testére tekintünk, mélyebben megérthetjük Krisztus keresztáldozatának valódi jelentőségét: az Úr húsvétvasárnapi feltámadása által az isteni szereteterők végleges győzelmet arattak a halál felett. Ezáltal az emberiség lehetőséget kapott arra, hogy ismét szeretetegységbe kerülhessen Istennel.

A Föld csakrái – Szakrális geometriával a Föld kultikus központjai nyomában – 1. rész

A szakrális geometriával foglalkozó cikksorozatunk előző részeiben (lásd Manifesztum 128–131. részek) röviden megvizsgáltuk a pilisi szívcsakra-epicentrumban születő és onnan induló, a Földünket körbeörvénylő különleges Szent György-sávokat a Pilisben, Budapesten, Magyarországon, majd a Földön is. Megnéztük, hogy a szakrális geometria révén hogyan lehet modellezni, kutatni a Föld éteri erővonalait, amelyek átszövik bolygónkat és környezetünket. Ezúttal még tovább tágítjuk látókörünket, és megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogyan áll kapcsolatban a Pilis a Föld más csakrapontjaival.

Szűz Mária tisztelete Giotto művészetében

Giotto munkássága a modern művészet születéstörténete. Kora a gótikáé (XIII. század), melyben a bizánci művészet előírásainak megfelelően az alakok ábrázolása szimmetrikus, egyszerű, kissé merev, szertartásos és mozdulatlan. A templomok freskói elbeszélő jellegűek, krónikaszerűek. Ebbe a szabálykövető, konzervatív, érzelmektől mentes ábrázolásmódba hoz Giotto egy új látásmódot, színt, emberközeliséget, miáltal a művészetet átvezeti az élet és az emberi érzelmek valóságának világába. Így válik méltán a modern nyugati festészet úttörőjévé.

Nagypéntek eseményei Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának fényében

Krisztus életét, szenvedéstörténetét számtalan szentképen, ikonon, freskón ábrázolták már. A keresztút eseményei Munkácsy Mihály trilógiájában azonban egészen egyedi és rendkívüli módon tárulnak elénk. A Krisztus-trilógia a festő életpályájának csúcsa, legnagyobb szellemi alkotása, egyben hitvallása is. A három képen a Nagypéntek eseményeit, Krisztus szenvedéstörténetét jeleníti meg. Cikkünkben e három képet nézzük meg közelebbről.

A tér és a formák titkai

Egy nem mindennapi kiadvány megjelenését ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe. A Manifesztum hűséges követői 2009 óta összesen 19 cikkben olvashattak a szakrális geometria rejtelmeiről a legkülönféle témákban. A kéthavi lap keretei azonban a témák bővebb tárgyalását és ábrázolását nem tették lehetővé, így felmerült az igény egy olyan kiadványsorozatra, mely a szakrális geometria témakörét alaposabban körbejárja. Ennek a sorozatnak az első része jelent meg 2022. december elején a Casparus Kiadó gondozásában.

Andrej Rubljov Szentháromság-ikonja

A világ egyik leghíresebb ikonjával foglakozunk ebben a cikkben, mely mind témájában, mind kifejezésmódjában egy igazi misztérium. Vajon miből fakad mindez? Az alábbi írással e mögé a titok mögé tekintünk be egy kicsit.

Copyright © Napfényes Élet Alapítvány - info@napfenyes.hu • 1056 Budapest, Belgrád rakpart 26. mfszt 1. • Telefon: 1/311-9999, 30/311-9999   •   Impresszum