„A művészet mindenkor az istenség leánya volt. Ha újra megtalálja az utat visszafelé, miután bizonyos mértékig elidegenedett az istenitől, hogy gyermekségéből ismét magához emelje az isteni, akkor lehet a művészet az egész emberiség számára ismét azzá, amivé a civilizáció egészében és az egész kultúrában nemcsak lennie lehet, hanem kell is lennie.” Rudolf Steiner
A Nap és a Hold után a Vénusz, vagyis a tündöklő Esthajnalcsillag ragyog a legfényesebben az égbolton. Földünk testvérbolygójának szokták nevezni, mégis megdöbbentő különbségek vannak köztük, és számos tekintetben a Naprendszeren belül is egyedülálló.Bár tudományos eszközökkel is régóta vizsgáljuk, továbbra is sok különlegességet és felfedezésre váró rejtélyt tartogat számunkra.
A sztárok már több mint egy évszázada hatnak ránk, formálják az életünket – nemcsak befolyásolják az ízlésünket és alakítják kulturális és társadalmi normáinkat, de erősen hatással vannak ideáljainkra és értékrendünkre is. Csodálatot, rajongást, vágyakozást váltanak ki, ami egyeseknél akár a vallásos áhítatig is fokozódhat. A modern sztárkultusz a mozi és a könnyűzene születésével indult. Az 1910-es és 20-as években a mozi népszerűsége robbanásszerűen növekedni kezdett. A mai könnyűzene is ekkor volt születőben. A zenészekért való rajongás azonban nem ekkor kezdődött, és nem is a tengerentúlon.
Cikksorozatunk harmadik, befejező részében elérkeztünk az utolsó két életfolyamathoz: a növekedés és a szaporodás-reprodukálás életfolyamataihoz. Minden ember magában hordozza a hét fő bolygó éteri erejét, amelyek kapcsolatba hozhatók egy-egy életfolyamattal. Ezekhez társulnak az adott bolygókra jellemző fémek. Ez a harmonikus rendszer tovább bővíthető a mirigyrendszerrel, az elemekkel és az érzékszervekkel is. Cikkünk végén mindezt egy táblázatban foglaljuk majd össze.
Jelen írásunkkal elérkeztünk sorozatunk negyedik, egyben utolsó fejezetéhez. Zárásképp a tavaszi növényekkel foglalkozunk, a bevezetőben pedig szeretnénk néhány tippet adni ahhoz, hogyan alakíthatjuk ki a saját Máriakertünket, amihez kisebb-nagyobb kertek mellett akár egy szépen beültetett kaspó is megfelelő alap lehet.
A keresztény hit az evangélium tanításai mellett nagyban épít a hagyományra is, mely segíti és elmélyíti a kapcsolódást Krisztussal. Ezen hagyományok egyike a fájdalmas Istenanyával való együttérzés megjelenítése, a Pietà. A Szűzanya szenvedésének látványa részvétet ébreszt bennünk és megrendíti a szívünket. Ahogy ebben az állapotban a Mária kezében tartott Jézus testére tekintünk, mélyebben megérthetjük Krisztus keresztáldozatának valódi jelentőségét: az Úr húsvétvasárnapi feltámadása által az isteni szereteterők végleges győzelmet arattak a halál felett. Ezáltal az emberiség lehetőséget kapott arra, hogy ismét szeretetegységbe kerülhessen Istennel.
A Feltámadás című regényben, amelyen 1889-től 1899-ig dolgozott, Tolsztoj egy erkölcsileg halott ember morális élethez és Istenhez való visszatérésének hosszú útját ábrázolja. A mű legfőbb témája a főhős lelki-szellemi feltámadása, de az író a mély erkölcsi válságba süllyedt, 19. század végi Oroszország állapotáról is képet ad.
Cikksorozatunk előző részeiben a nyári és az őszi Máriához köthető virágokkal foglalkoztunk, és megnéztük, honnan származnak a növények teológiai elnevezései, illetve milyen kapcsolat van Szűz Mária és a kert fogalma között. Ebben az írásunkban a télen nyíló virágokkal folytatjuk, és bevezetőként bemutatunk néhány ismertebb Mária-kertet.
Ebben a cikkben visszatérünk az életfolyamatok témájához. Rövid ismétlésként megemlítjük, hogy az életfolyamatokat az étertest irányítja, és mindegyiknek van fizikai bázisa a testünkben, melynek egészséges működése az életfolyamatoknak köszönhető. Magasabb szinten, a lélekben pedig tanulási-gondolkodási folyamatként születnek újjá, és elmondhatjuk, hogy a testi-lelki-szellemi egészségünk alapjai. Cikksorozatunkkal az a célunk, hogy a gyermekek neveléséhez adjunk segítő, szeretetteljes útmutatást az életfolyamatok tükrében. Jelenlegi írásunkban a középső három életfolyamatot: a táplálkozás, kiválasztás és a megtartás folyamatait vizsgáljuk, amelyek szorosan összefüggnek egymással. Először nézzük meg a táplálkozás életfolyamatát, amely elsősorban a táplálék felvételét, megemésztését és felszívódását foglalja magában.
A jelen írásban folytatjuk a Szűz Máriához köthető növények bemutatását, és bevezetőként kitérünk a Máriakertek eredetére, megpróbáljuk megfejteni, hogyan és miért kapcsolódik Máriához a kert fogalma.
