A tudomány téveszméi – Dogmává merevedett elképzelések, melyek meghatározzák a modern tudományt 3. rész
Sorozatunk zárórészében a pszichés jelenségeké lesz a főszerep. Hogyan működik például az emlékezet? Hogyan lehetséges, hogy egy vízfejűségben szenvedő ember, akinek az agya helyén 95%-ban gerincvelői folyadék található, jelesre diplomázott matematikából? Miért számít „parajelenség”-nek a megérzés és a telepátia, miközben annyi ember megtapasztalja a hétköznapokban, és kísérletek sora igazolja a létüket? Rupert Sheldrake The Science Delusion című, időközben magyarul is megjelent könyvének vezérfonalát követve ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ.