Cikkek

Mese – A troll, aki ember akart lenni

Volt egyszer egy aprócska troll, aki igen csúnya teremtés volt: sötét bőre, bozontos haja és szőrös füle volt. A mocsaras tavak vidékén élt a többi erdei trollal együtt. Mikor a viharok a fák csúcsait tépázták, ő is vonyított, és sok kárt okozott, mint a társai. Minél többször tettek rossz fát a tűzre, annál jobban örültek. Ám ez a troll mégis más volt, mint a többiek. Az erdei trollok ugyanis nem szerették az embereket: minél tisztább volt egy ember tekintete, annál kevésbé bírták elviselni; minden világosságnak ellenálltnak, mert erejük az éjszakából és a sötétségből eredt.

Múlt karácsony – filmajánló

Napjainkban, egészen pontosan 2017-ben járunk Londonban, ahol Kate (Emilia Clarke) hétköznapjai ízig-vérig „karácsonyi” hangulatban telnek. No ne a meghittség, a családi együttlét és a szeretet lélekemelő élményeire gondoljunk, hanem az ócska ünnepi dalt éneklő, műanyag majomra és a vigyorgó szamárral tarkított techno-jászolra, amik tökéletesen testesítik meg a giccses „karizás” kiüresedettségét. Kate – akit elég ellenszerves, önfejű, élvhajhász életet élő lányként ismerünk meg – manójelmezben parádézva árulja ezeket a vackokat egy egész évben nyitva tartó boltban. Mint kiderül róla, annyira ki nem állhatja a családját, hogy inkább a bőröndjét napról napra más lakásához cibálva él vissza barátai vendégszeretetével, minthogy hazamenne a biztos hajlékba.

Karácsony régen és ma – Hogyan ünnepelhetünk bölcs eleink nyomában a modern világban?

Ünnepnapokon az Ég és a Föld közelebb kerülnek egymáshoz, ilyenkor az ember lehetőséget kap arra, hogy az Égiekhez, az isteni világhoz, illetve valódi önmagához kapcsolódjon, és olyan erőket vegyen fel, amelyek segítik az ünnep belső átélését. Karácsony Jézus születésének az ünnepe, és egyben annak a lehetősége is, hogy megfelelő előkészület után szívünkbenlelkünkben mi is újjászülessünk – így kapcsolódva a jelenben a hajdani Őskarácsonyhoz.

Gyógyító és betegítő folyamatok az emésztőrendszerben

Mint ahogy minden emberi életműködés területén, úgy az emésztés kapcsán is felismerhetők a felépítő, tehát a gyógyító, és a lebontó, betegítő folyamatok. Az antropozófus medicina az emberi emésztésben is megfigyelhető gyógyító és betegítő folyamatokat a lénytagokkal hozza összefüggésbe.

„Szabaddá táncolom a lelkem” – Gondolatok a tánc- és kifejezésterápiáról

A táncterápiát, a tánccal és a mozgással való gyógyító munkát több oldalról is megközelíthetjük. A cikkben igyekszem pár fontos szempontot kiemelni, mit is jelent és miért is jó a mozgással, a tánccal és a kifejezéssel való terápiás tevékenység. A kezelési szempontok előtt szeretnék egy rövid hangulati áttekintést adni arról a korszakról, amikor kezdetét vette a tánc forradalma, hiszen innen eredeztethető a táncterápia története is.

A karácsonyi ikonok titkai

Karácsonykor szép szokás az ünnep alkalmával meglátogatni a „betlehemet”, amit a templomban vagy a templom előtti téren állítanak fel. Ekkor elénk tárul a Lukács evangélista által leírt kétezer évvel ezelőtti jeles esemény. Sorra ismerjük fel a szereplőket: Szűz Máriát, a kis Jézust, Szent Józsefet, az angyalt, a háromkirályok és a pásztorok alakjait. Néhol élő állatok, csacsi, bárány teszi még élőbbé számunkra a jelenetet. A művészeket is megihlette Jézus születése, a Megváltó testet öltésének története, gondoljunk például Bach Karácsonyi oratóriumára, vagy Rembrandt a Pásztorok imádása című festményére.

A Nap – tudományos tények és érdekességek csillagunkról

Az emberi kultúrák történetében a kozmikus jelenségek mindig is kiemelt szerepet kaptak. A régebbi hagyományokban nemcsak külső, hanem belső hatásokat is tulajdonítottak az égitesteknek. Ezen analógiás szemléletben az egyes éveket gyakran egy-egy égitesthez rendelték, amelyek szimbolikusan meghatározzák az adott időszak fő témáit. A 2024-es évben e megközelítés szerint a Nap tölti be ezt a központi szerepet. Új perspektívát adhat a Nap jelentőségének megértéséhez, ha természettudományos szempontból is megvizsgáljuk központi csillagunk kevéssé ismert titkait és jellegzetességeit.

Híres magyarok, akik formálták a világot – 13. rész – Schickedanz Albert, Zala György

Az 1867-es kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia látványos fejlődést hozott az építészetben. Erre a korszakra tehető Budapest jelenlegi városképének kialakulása: ekkor épültek a főváros ikonikus épületei, épült ki az Andrássy út, a Nagykörút, a dunai rakpartok a maguk csodálatos házaival, palotáival. De nemcsak a fővárosban, hanem az egész ország területén is megcsodálhatjuk a monarchiabeli lenyűgöző eklektikus-szecessziós épületek impozáns szépségét. Cikkünkben e korszak három meghatározó alakját mutatjuk be.

Kerti teendők – Tél – Ember- és környezetkímélő kertművelés

Rudolf Steiner épp száz évvel ezelőtt, 1924. június 7–16. között, Koberwitzben tartotta meg előadás-sorozatát a biodinamikus gazdálkodásról, amellyel egy teljesen új szemléletet és hozzáállást vitt az addigi mezőgazdasági folyamatokba. Az azóta elmúlt század során az emberiség hatalmas változásokon ment keresztül, és olyan iparágakat alakított ki, amik által a Föld klímája drasztikusan melegszik, az időjárásban is zavart okozva. A mezőgazdasági előadás-sorozat századik évfordulója alkalmából mi is útjára indítunk egy sorozatot az adott évszak kerti teendőiről és a felmelegedéshez való alkalmazkodásról, segítve, hogy összhangba kerülhessünk a természettel.

Copyright © Napfényes Élet Alapítvány - info@napfenyes.hu • 1056 Budapest, Belgrád rakpart 26. mfszt 1. • Telefon: 1/311-9999, 30/311-9999   •   Impresszum