Írásunkban Karácsony ünnepét, annak titkait fogjuk körbejárni, mégpedig a kereszténység mindkét nagy áramlata – a Péter-féle vagy exoterikus, illetve a János-féle vagy ezoterikus kereszténység – szempontjából. Két kiemelt témánk ezúttal a Karácsony belső aspektusának átélése, melynek kapcsán Eckhart mester gondolatait is megvizsgáljuk, illetve a háromszoros születés titka.
Földünket számtalan, a mai modern tudomány számára ismeretlen sugárzás hálózza be keresztül-kasul. Ahogy fizikai testünk is rengeteg eret és milliónyi apró vérerecskét, valamint idegpályák sokaságát tartalmazza, úgy Földünk éteri burka is szinte felfoghatatlan bonyolultságú. A földsugárzások Földanyánk aurájának egyfajta lenyomatai is. Az úgynevezett Szent György- és Ley-vonalakat vizsgálva azt találjuk, hogy őseink ezen vonalak kereszteződéseibe helyezték el kultikus, szent építményeiket.
2020 a Hold éve, ezért kiemelten fontos foglalkoznunk a Holddal és minőségeivel. Ebben a cikkben az asztrológia szempontjából vizsgáljuk meg, hogyan jelenik meg a Hold az életünkben. Sokan nem tudják, hogy a születési képletükben a Hold milyen jegyben áll, pedig ez legalább annyira fontos és beszédes, mint a Nap-jegy. Cikkünkben rövid összefoglalót olvashatnak erről, valamint arról, hogy a Hold általánosságban milyen minőségeket képvisel az asztrológiában.
A sorozatunk második részében bemutatott tudósok és orvosok közül többen ma is élő kortársaink, akiknek inspiráló gondolatai segítségünkre lehetnek eligazodni abban a nehéz kérdésben, hogy a tudományos szemlélet és a vallásosság összeegyeztethető-e. Írásunk célja, hogy megmutassuk: a természettudományos ismeretek nem távolítanak el szükségszerűen a vallásos hittől, sőt a legnagyobb tudósok között is sokan vannak, akiket tudásuk és élettapasztalatuk éppen, hogy megerősít spirituális világlátásukban. Cikkünkben többek között olyanoktól idézünk, mint Pascal, Kelvin, a fizikai Nobel-díjas Phillips és a sziámi ikreket szétválasztó Dr. Csókay András.
Mese a hős Arany Grajcsánról, aki visszaszerezte a Napot és a Holdat a sárkányoktól, legyőzve a legfélelmetesebb akadályokat és a legravaszabb ármánykodást is, amivel a sárkányok megpróbálták elpusztítani őt. A történet végén hősünk méltó jutalma sem marad el természetesen.
Közel tíz éve már, hogy megjelent az Életrevalók című sikerfilm Olivier Nakache és Éric Toledano rendezésében, amely sokak szívébe belopta magát és nagy népszerűséget hozott a rendezőpárosnak. Ugyanez a rendezőpáros készítette el 2019-ben a Különleges életek című remekművet, amely közel sem annyira könnyed és vidám, mint korábbi filmjük, ám emberségből ez az alkotás is jelesre vizsgázott!
Mohács tragédiája megroppantotta az országot, és a két nagy ellenség hatalmas darabokat tépett magának a magyar területekből. Az ezután következő szétszakítottság idején számos uralkodója volt hazánknak, közülük az erdélyi fejedelmek képviselték a magyarság érdekeit. Kénytelenek voltak azonban, ahogyan az egész nép is, kötéltáncot járni Bécs és Isztambul között. Mind a Habsburgoknak, mind az oszmánoknak erőforrásként volt szükségük ránk, birodalmukban nem központi, hanem csak mellékes szerepet töltöttünk be. Cikkünkben ezt a korszakot tekintjük át 1541-1629-ig.
Bizonyára mindenki találkozott már olyan emberekkel, akik kiváló érzékkel látják meg a lényeget egy adott helyzetben, folyamatban vagy egy másik létezőben. Ingerözönnel terhelt modern életünkben ők jó példát mutatnak számunkra, miben és mivé fejlődhetünk a lényeglátás területén. Cikkünkben ezúttal ezt a témát járjuk körbe olyan kérdéseket megvizsgálva, mint a lényeg fogalma, a lényeg és a célok összefüggése vagy a Pareto-elv alkalmazása a hétköznapokban. Reméljük, a felvetett gondolatok mindenkit közelebb visznek saját életében is a lényeghez!
Raffaello 1512-ben festette meg a Sixtusi Madonnát a piacenzai Szent Sixtus-kápolna számára. A Madonna-ábrázolások sorából méltán emelkedik ki ez a világhírűvé vált festmény, mely Rudolf Steiner szerint gyógyító hatással van az egész emberiség számára. A kép titkát Steineren kívül sokan mások is kutatták, köztük dr. Harald Schwaetzer, a Hildesheimi Egyetem professzora. Írásunk jelentős részben az ő meglátásain alapszik.
A mai korban semmi sem nehezebb, mint nem tenni semmit – ez az alapgondolata Jenny Odell stanfordi professzor és digitális művész How to Do Nothing című, tavaly megjelent könyvének. A művet számos kritikus választotta 2019 legsikeresebb könyvei közé, és nem véletlenül: mondanivalója húsba vágóan aktuális a ma embere számára, aki a digitalizálódás, a virtuális tevékenységek bővülő köre miatt egyre inkább elveszíti a lehetőségét arra, hogy emberhez méltó életet éljen. Cikkünkben kísérletet teszünk e mű legalapvetőbb üzeneteinek összefoglalására, egyéni értelmezésekkel kiegészítve azokat.
