A Hold a nőiség, az anyaság, az odaadás és a változás örök jelképe. Ebben a cikkben egy-egy példán keresztül nyomon követjük, hogy a reneszánsz koráig hogyan jelent meg a női minőség a különböző történelmi korszakok és kultúrák művészeti alkotásaiban.
Ősszel támadnak leginkább a vírusok, a velük szembeni küzdelemhez viszont nemcsak természetgyógyászati módszereket tekintünk át írásunkban, hanem a vírusok működése mögötti szellemi jelenségeket is. Az így nyert áttekintés révén komplexebben megérthetjük és holisztikusabb módon kezelhetjük mindazokat az egészségügyi problémákat, melyek az őszi időszakban a leggyakoribbak.
Az élet rövid, az értékét pedig pont a végessége adja. Nagyon fontos, hogy milyen minőségű életet élünk, hogyan telnek a hétköznapjaink, mennyi időt szánunk saját magunkra, a szeretteinkre és a számunkra valóban értékes dolgokra. Matts és Susan Billmark Élni jó című könyve összeszedetten, gyakorlati módon mutatja be, hogyan változtathatjuk meg mindennapjainkat. A könyvet ismertető sorozatunk első részében olvashatnak többek között a jelenlétet segítő gyakorlatokról, a szorongások és a stressz leküzdéséről, illetve a „tökéletesség csapdájáról”.
Írásunkban Karácsony ünnepét, annak titkait fogjuk körbejárni, mégpedig a kereszténység mindkét nagy áramlata – a Péter-féle vagy exoterikus, illetve a János-féle vagy ezoterikus kereszténység – szempontjából. Két kiemelt témánk ezúttal a Karácsony belső aspektusának átélése, melynek kapcsán Eckhart mester gondolatait is megvizsgáljuk, illetve a háromszoros születés titka.
Földünket számtalan, a mai modern tudomány számára ismeretlen sugárzás hálózza be keresztül-kasul. Ahogy fizikai testünk is rengeteg eret és milliónyi apró vérerecskét, valamint idegpályák sokaságát tartalmazza, úgy Földünk éteri burka is szinte felfoghatatlan bonyolultságú. A földsugárzások Földanyánk aurájának egyfajta lenyomatai is. Az úgynevezett Szent György- és Ley-vonalakat vizsgálva azt találjuk, hogy őseink ezen vonalak kereszteződéseibe helyezték el kultikus, szent építményeiket.
2020 a Hold éve, ezért kiemelten fontos foglalkoznunk a Holddal és minőségeivel. Ebben a cikkben az asztrológia szempontjából vizsgáljuk meg, hogyan jelenik meg a Hold az életünkben. Sokan nem tudják, hogy a születési képletükben a Hold milyen jegyben áll, pedig ez legalább annyira fontos és beszédes, mint a Nap-jegy. Cikkünkben rövid összefoglalót olvashatnak erről, valamint arról, hogy a Hold általánosságban milyen minőségeket képvisel az asztrológiában.
A sorozatunk második részében bemutatott tudósok és orvosok közül többen ma is élő kortársaink, akiknek inspiráló gondolatai segítségünkre lehetnek eligazodni abban a nehéz kérdésben, hogy a tudományos szemlélet és a vallásosság összeegyeztethető-e. Írásunk célja, hogy megmutassuk: a természettudományos ismeretek nem távolítanak el szükségszerűen a vallásos hittől, sőt a legnagyobb tudósok között is sokan vannak, akiket tudásuk és élettapasztalatuk éppen, hogy megerősít spirituális világlátásukban. Cikkünkben többek között olyanoktól idézünk, mint Pascal, Kelvin, a fizikai Nobel-díjas Phillips és a sziámi ikreket szétválasztó Dr. Csókay András.
Mese a hős Arany Grajcsánról, aki visszaszerezte a Napot és a Holdat a sárkányoktól, legyőzve a legfélelmetesebb akadályokat és a legravaszabb ármánykodást is, amivel a sárkányok megpróbálták elpusztítani őt. A történet végén hősünk méltó jutalma sem marad el természetesen.
Közel tíz éve már, hogy megjelent az Életrevalók című sikerfilm Olivier Nakache és Éric Toledano rendezésében, amely sokak szívébe belopta magát és nagy népszerűséget hozott a rendezőpárosnak. Ugyanez a rendezőpáros készítette el 2019-ben a Különleges életek című remekművet, amely közel sem annyira könnyed és vidám, mint korábbi filmjük, ám emberségből ez az alkotás is jelesre vizsgázott!
Mohács tragédiája megroppantotta az országot, és a két nagy ellenség hatalmas darabokat tépett magának a magyar területekből. Az ezután következő szétszakítottság idején számos uralkodója volt hazánknak, közülük az erdélyi fejedelmek képviselték a magyarság érdekeit. Kénytelenek voltak azonban, ahogyan az egész nép is, kötéltáncot járni Bécs és Isztambul között. Mind a Habsburgoknak, mind az oszmánoknak erőforrásként volt szükségük ránk, birodalmukban nem központi, hanem csak mellékes szerepet töltöttünk be. Cikkünkben ezt a korszakot tekintjük át 1541-1629-ig.
