Sorozatunk második részében olyan témáké lesz a főszerep, mint a gondolatok teremtő ereje, a mindent gyógyító beszélgetés, a pozitív megerősítések varázsereje, a rendteremtés művészete és a gyógyító alvás fontossága.
Talán érdemes ajánlónk legelején megjegyezni, hogy ez a könyv sokkal többről szól a családi titkoknál. E titkok vizsgálata által ugyanis az olvasó betekintést nyer a családterápia módszerébe és lényegi elemeibe is, és maga is egy gyógyulási folyamaton mehet keresztül. Ám még ennél is fontosabb, hogy ezt a könyvet nemcsak a lélekbúvár hajlamokkal rendelkezőknek ajánljuk, hanem mindazoknak, akik szeretnék jobban megérteni önmagukat, a családon belül betöltött szerepüket, családi konfliktusaikat, generációs örökségüket, esetleg válaszokat szeretnének kapni olyan nehezen megmagyarázható jelenségekre, amelyek felmerültek a családjuk életében.
Az élet rövid, az értékét pedig pont a végessége adja. Nagyon fontos, hogy milyen minőségű életet élünk, hogyan telnek a hétköznapjaink, mennyi időt szánunk saját magunkra, a szeretteinkre és a számunkra valóban értékes dolgokra. Matts és Susan Billmark Élni jó című könyve összeszedetten, gyakorlati módon mutatja be, hogyan változtathatjuk meg mindennapjainkat. A könyvet ismertető sorozatunk első részében olvashatnak többek között a jelenlétet segítő gyakorlatokról, a szorongások és a stressz leküzdéséről, illetve a „tökéletesség csapdájáról”.
A mai korban semmi sem nehezebb, mint nem tenni semmit – ez az alapgondolata Jenny Odell stanfordi professzor és digitális művész How to Do Nothing című, tavaly megjelent könyvének. A művet számos kritikus választotta 2019 legsikeresebb könyvei közé, és nem véletlenül: mondanivalója húsba vágóan aktuális a ma embere számára, aki a digitalizálódás, a virtuális tevékenységek bővülő köre miatt egyre inkább elveszíti a lehetőségét arra, hogy emberhez méltó életet éljen. Cikkünkben kísérletet teszünk e mű legalapvetőbb üzeneteinek összefoglalására, egyéni értelmezésekkel kiegészítve azokat.
Tudomány és spiritualitás című, legújabb könyvében dr. Rupert Sheldrake hét szellemi gyakorlatot vizsgál mélyrehatóan, illetve ezeknek a gyakorlatoknak az emberre gyakorolt átalakító hatását. A szerző ritka nézőpontból közelít a témához, hiszen egyszerre magasan képzett tudós, ugyanakkor mély spirituális tudással és tapasztalatokkal rendelkező ember is. Cikksorozatunk első részében a hét szellemi gyakorlat közül a meditáció és a hála praxisát járjuk körül kulturális, lélektani és spirituális szempontból.
Számos romantikus történet, könyvek és sikerfilmek hosszú sora szól az „igazi szerelemről”. Sokunknál ezek a történetek jobban befolyásolják az az ideális párkapcsolattal, illetve a szerelemmel kapcsolatos elképzelésünket, mint sejtenénk. A kijózanító valóság azonban, amire John Bradshaw is felhívja a figyelmet Posztomantikus stressz-szindróma című könyvében, hogy e szerelmi történetek többsége véget ér, amikor a valódi párkapcsolat elkezdődne. Mit tehetünk azért, hogy a kezdeti eufória később érett szeretetté váljon, és ne válás vagy szakítás legyen a vége?
A koncentrációs táborból szabaduló, később pszichológusnak tanuló szerző mindjárt a könyv elején így fogalmazza meg a mű egyik legmélyebb üzenetet: „Nem azt szeretném, hogy meghallgassák a történetemet, és aztán azt mondják: »Az én szenvedésem kevésbé jelentős.« Azt szeretném, hogy meghallgassák a történetemet, és azt mondják: »Ha ő meg tudja tenni, akkor én is meg tudom!«” A döntés című könyv nem hétköznapi írás. A történet él, az események valódiak. Szinte tapintható benne a lélek ereje, a szív bátorsága és a szellem nagysága, mely mindenkinek példát mutat!
Könyvismertetőnk második részében a kapcsolódáson alapuló nevelés gyakorlatában mélyedünk el. Megismerhetjük a kapcsolódás három alapelvét, a hét legfontosabb nevelési stratégiát és a leggyakoribb hibákat, amit szülőként elkövetünk.
Cikkünk a pattanásig feszült, olykor egyenesen drámai gyermeknevelési helyzetekkel kapcsolatban kíván segítséget nyújtani a szülőknek és a nevelőknek. Az azonos című könyv szerzői szerint fegyelmezni, tanítani csak akkor tudunk, ha élő, szeretetteljes kapcsolatunk van a gyermekkel a nehéz helyzetekben is, sőt főleg akkor! Cikksorozatunk első részében a fegyelmezés valódi céljával, a kapcsolódás előnyeivel és néhány gyakori tévhit cáfolatával ismerkedhetnek meg.
Valószínűleg mindannyian megtapasztaltuk, hogy a közös élmények és a közös célok mindig jobban megmozgatnak minket kívül-belül, mint az egyéni törekvés. Az Arbinger Intézet legújabb könyve az együttműködés témáját járja körül, példákkal illusztrálva, hogy az önmagunkra irányuló, önközpontú szemlélet bekorlátoz minket, a másokat is figyelembe vevő, kifeléirányuló szemléletmód pedig megnyitja az utat a kiteljesedés felé.
