A napfény az emberi élet egyik alapvető eleme, a Nap az élet egyik éltető forrása, mellette pedig mára a mesterséges fény is a modern kor nélkülözhetetlen részévé vált. Cikkünkben a fény e két típusához, a természetes és a mesterséges fényhez kapcsolódó három magyar kutató életét és munkásságát mutatjuk be.
A magyar művészet magányos cédrusaként Csontváry mára fogalom lett. Festményei, írásai, személyisége és életútja egyaránt hozzájárultak a köré fonódott mítoszhoz. A következőkben e különleges életmű alakulását tekintjük át.
Az 1867-es kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia látványos fejlődést hozott az építészetben. Erre a korszakra tehető Budapest jelenlegi városképének kialakulása: ekkor épültek a főváros ikonikus épületei, épült ki az Andrássy út, a Nagykörút, a dunai rakpartok a maguk csodálatos házaival, palotáival. De nemcsak a fővárosban, hanem az egész ország területén is megcsodálhatjuk a monarchiabeli lenyűgöző eklektikus-szecessziós épületek impozáns szépségét. Cikkünkben e korszak három meghatározó alakját mutatjuk be.
Az 1867-es kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia látványos fejlődést hozott az építészetben. Erre a korszakra tehető Budapest jelenlegi városképének kialakulása: ekkor épültek a főváros ikonikus épületei, épült ki az Andrássy út, a Nagykörút, a dunai rakpartok a maguk csodálatos házaival, palotáival. De nemcsak a fővárosban, hanem az egész ország területén is megcsodálhatjuk a monarchiabeli lenyűgöző eklektikus-szecessziós épületek impozáns szépségét. Cikkünkben e korszak három meghatározó alakját mutatjuk be.
A 19. század második felében az ipar, a kereskedelem és a szállítás fejlődése új igények és kihívások elé állította a tudomány képviselőit. A gőzgépek helyett egyszerűbb, biztonságosabb és energiatakarékosabb gépekre volt szükség, így az érdeklődés a belső égésű motorok felé fordult, a közlekedés új távlatait nyitva meg. A telefon feltalálása a hírközlést forradalmasította. De találmányok sora született a tudományok minden területén. Ebben a cikkben három magyar tudósról, feltalálóról írunk, akik tudásukkal és áldozatos munkájukkal e kor tudományos fejlődését segítették. Eötvös Loránd szavaival „Csak az az igazi tudomány, amely világra szól, s ezért, ha igazi tudósok és – amint kell – jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlóját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt határainkon túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet.”
A romantika lassan átadta helyét a realizmusnak, megjelent a plein air, és már kopogtatott az impresszionizmus is. Munkácsy Mihály monumentális festményeivel és képeinek drámai mondanivalójával meghódította az egész világot – pályája csúcsán valóságos kultusz vette körül. Szinyei Merse Pál pedig a magyar festészet első nagy koloristája, az impresszionistákat megelőzve fedezte fel a napfény varázslatos hatását.
„Nemének és századának dicsősége” – ez a felirat állt a 320 éve, 1703. február 18-án elhunyt fejedelemasszony síremlékén. „Európa legbátrabb asszonya” – ezt mondta róla XIV. Lajos francia király, és ezt zengte az egész földrész. Külső, belső csatákat egyaránt vívott. Munkács várának védőjeként harcolt a Habsburg Birodalom seregével, súlyos megpróbáltatásai során lelki harcot vívott magában – mint szerető anya a gyermekeiért, mint szerelemes feleség és hűséges asszony a férjéért, mint igaz ember a hazájáért.
A 19. század forradalmainak vihara megrengette az évszázados társadalmi berendezkedés szerkezetét. Nem döntötte össze, de jelezte, hogy változásra, megújulásra van szükség. E változások a század második felében szinte minden területen megmutatkoztak. Előző cikkünk neves alakjainak munkásságán keresztül az építőművészetben és a csillagászatban történt megújulást figyelhettük meg. Ebben a cikkben négy olyan embert mutatunk be, akik a természet, a távoli népek, az ismeretlen tájak felfedezésében, megismerésében alkottak maradandót.
A 19. század derekán Európán forradalmi hullám söpört végig, mely Magyarországot is elérte. A szabadság szele megérintette a népeket, és futótűzként lángra lobbantotta Európát. A feudális rendszer megroppanása és ezzel párhuzamosan a népek nemzeti öntudatra ébredése alapvető változásokat idézett elő. Létrejött az egységes Németország, Olaszország, és ekkor, az 1848-as forradalomban született meg a modern magyar nemzet is. Ahogy a serdülő lázad az egyéni szabadságáért a felnőtté válás útján, úgy tekinthetjük a népek 1848-as szabadságharcát felnőtté válásuk egyik fontos eseményének is. A forradalom leverését követően Magyarországra az osztrák uralom fagyos és rideg tele borult, „csend és hó és halál”. A fokozatos enyhülés végül 1867-ben elhozta a kiegyezést, és az ország látványos fejlődésnek indult.
Az óév csendben bandukolt a pusztán tova, helyet adva az újévnek. Még talán hallhatta, ahogyan egy újszülött felsírt Kiskőrösön. A fiúcska oly gyöngének tűnt, hogy keresztelni vitték már aznap, ha a következőt netán nem élné meg. Így lépett a világba Petőfi Sándor 1823 első napján.
