Szakrális geometria

A szakrális geometriával foglalkozó cikksorozatunk előző részeiben (lásd Manifesztum 128–131. részek) röviden megvizsgáltuk a pilisi szívcsakra-epicentrumban születő és onnan induló, a Földünket körbeörvénylő különleges Szent György-sávokat a Pilisben, Budapesten, Magyarországon, majd a Földön is. Megnéztük, hogy a szakrális geometria révén hogyan lehet modellezni, kutatni a Föld éteri erővonalait, amelyek átszövik bolygónkat és környezetünket. Ezúttal még tovább tágítjuk látókörünket, és megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogyan áll kapcsolatban a Pilis a Föld más csakrapontjaival.

Cikksorozatunk ötödik részében tovább kutatjuk, hogyan áll kapcsolatban a pilisszentkereszti forrás, Csobánka, Vörös-kővár, a Balaton-felvidék néma óriásai, Tibet és Jeruzsálem.

Cikksorozatunk negyedik részében megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogy a Pilis hogyan áll kapcsolatban a Föld ősi, kultikus helyszíneivel, így például a boszniai és a kínai piramishegyekkel, a Fudzsival vagy éppen a Nazca-vonalakkal.

Ugyan ki gondolná fővárosunk lakói közül, hogy egy adott pillanatban, amikor a villamoson vagy a buszon zötyögünk, éppen egy pilisi szívmeridiánt keresztezünk és öntudatlanul kapcsolatba kerülünk a Föld szívével? Annak ellenére, hogy a hétköznapokban valószínűleg nem erre figyelünk, nagyon nem mindegy, hogy milyen ennek a kapcsolatnak a minősége! Az előző részekben röviden megvizsgáltuk a Pilis epicentrumából induló, a Földünket körbeörvénylő Szent György-sávokat a Pilisben és Budapesten is. Ezúttal még szélesebbre tágítjuk látókörünket, eltávolodunk a pilisi epicentrumtól: immáron Magyarországot és környékét fogjuk vizsgálni a teljesség igénye nélkül, kiragadva pár érdekesebb példát.

Ugyan ki gondolná fővárosunk lakói közül, hogy egy adott pillanatban, amikor a villamoson vagy a buszon zötyögünk, éppen egy pilisi szívmeridiánt keresztezünk és öntudatlanul kapcsolatba kerülünk a Föld szívével? Annak ellenére, hogy a hétköznapokban valószínűleg nem erre figyelünk, nagyon nem mindegy, hogy milyen ennek a kapcsolatnak a minősége! Az előző részekben röviden megvizsgáltuk a Pilis epicentrumából kiinduló Szent György-sávokat. Látókörünket kitágítva most Budapestet vesszük górcső alá ebből a különleges szempontból.

Kevés olyan hely létezik Magyarországon, amelyet annyi legenda övez, mint a Pilist. Az elmúlt években azt láthattuk, hogy Dobogókő lett a magyarság kiemelt gyújtópontja: sámánok, táltosok, „ezoterikus hitűek” egyre népesebb tábora vallja, hogy Magyarországon található a Föld szívcsakrája. De vajon honnan, miből vagy kitől ered ez az elképzelés? Valóban mi magyarok lennénk a Föld szívének örzői? Az utóbbi években rengeteg olyan állítás látott napvilágot a témával kapcsolatosan, amelyeknek nehéz utánajárni, ezért most ezt a nagyon fontos témát fogjuk feltérképezni archeogeodéziai és radiesztéziai szempontok alapján.

Földünket számtalan, a mai modern tudomány számára ismeretlen sugárzás hálózza be keresztül-kasul. Ahogy fizikai testünk is rengeteg eret és milliónyi apró vérerecskét, valamint idegpályák sokaságát tartalmazza, úgy Földünk éteri burka is szinte felfoghatatlan bonyolultságú. A földsugárzások Földanyánk aurájának egyfajta lenyomatai is. Az úgynevezett Szent György- és Ley-vonalakat vizsgálva azt találjuk, hogy őseink ezen vonalak kereszteződéseibe helyezték el kultikus, szent építményeiket.