Elérkeztünk a Föld energetikai rendszerét vizsgáló sorozaton belüli, Sagrada Famíliával foglalkozó minisorozatunk utolsó részéhez, melyben röviden megnézünk pár érdekességet a bazilika formavilágából, illetve megvizsgáljuk a templomnak az előző részekben ismertetett, Barcelonában található éteri örvényléssel való különleges kapcsolatát is.
A Föld kiemelt energetikai központjairól szóló cikksorozatunk előző két részében az amiens-i, valamint a barcelonai Föld-mellékcsakrapontokat vizsgáltuk meg. Láthattuk, hogy az amiens-i katedrálist az energetikai centrumra és az abból spirálisan kiinduló, valamint az abba becsatlakozó Szent György-sávok hálózatára építették fel. Azon túl, hogy a Sagrada Família a Katalónia téren (Plaça de Catalunya) található csakraponthoz relatív közel található – és valószínűleg szoros kapcsolatban áll vele –, kiemelt kultikus szerepe is van, ezért a folytatásban két részt is szentelünk e méltán híres műremek bemutatásának.
Az előző részben az amiens-i Föld-mellékcsakrapontot és a rá épült gótikus katedrálist, illetve a csakrapontból kiinduló Szent György-sávok mentén ehhez a centrumhoz kapcsolódó további kultikus helyeket vizsgáltuk meg. Tavaly, a cikk írásakor még nem volt tisztázott Barcelona szerepe a Föld-energetika tükrében, csupán gyanúnknak adtunk hangot, miszerint a katalán főváros főtere is valószínűleg egy mellékcsakraponton található. A legújabb kutatások és helyszíni mérések megerősítették ezt a hipotézist, így sorozatunk második részében röviden körbejárjuk ezt az izgalmas várost is!
A szakrális geometriával foglalkozó cikksorozatunk előző részeiben (lásd Manifesztum 128–131. részek) röviden megvizsgáltuk a pilisi szívcsakra-epicentrumban születő és onnan induló, a Földünket körbeörvénylő különleges Szent György-sávokat a Pilisben, Budapesten, Magyarországon, majd a Földön is. Megnéztük, hogy a szakrális geometria révén hogyan lehet modellezni, kutatni a Föld éteri erővonalait, amelyek átszövik bolygónkat és környezetünket. Ezúttal még tovább tágítjuk látókörünket, és megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogyan áll kapcsolatban a Pilis a Föld más csakrapontjaival.
Egy nem mindennapi kiadvány megjelenését ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe. A Manifesztum hűséges követői 2009 óta összesen 19 cikkben olvashattak a szakrális geometria rejtelmeiről a legkülönféle témákban. A kéthavi lap keretei azonban a témák bővebb tárgyalását és ábrázolását nem tették lehetővé, így felmerült az igény egy olyan kiadványsorozatra, mely a szakrális geometria témakörét alaposabban körbejárja. Ennek a sorozatnak az első része jelent meg 2022. december elején a Casparus Kiadó gondozásában.
Cikksorozatunk ötödik részében tovább kutatjuk, hogyan áll kapcsolatban a pilisszentkereszti forrás, Csobánka, Vörös-kővár, a Balaton-felvidék néma óriásai, Tibet és Jeruzsálem.
Cikksorozatunk negyedik részében megpróbáljuk röviden áttekinteni, hogy a Pilis hogyan áll kapcsolatban a Föld ősi, kultikus helyszíneivel, így például a boszniai és a kínai piramishegyekkel, a Fudzsival vagy éppen a Nazca-vonalakkal.
Ugyan ki gondolná fővárosunk lakói közül, hogy egy adott pillanatban, amikor a villamoson vagy a buszon zötyögünk, éppen egy pilisi szívmeridiánt keresztezünk és öntudatlanul kapcsolatba kerülünk a Föld szívével? Annak ellenére, hogy a hétköznapokban valószínűleg nem erre figyelünk, nagyon nem mindegy, hogy milyen ennek a kapcsolatnak a minősége! Az előző részekben röviden megvizsgáltuk a Pilis epicentrumából induló, a Földünket körbeörvénylő Szent György-sávokat a Pilisben és Budapesten is. Ezúttal még szélesebbre tágítjuk látókörünket, eltávolodunk a pilisi epicentrumtól: immáron Magyarországot és környékét fogjuk vizsgálni a teljesség igénye nélkül, kiragadva pár érdekesebb példát.
Ugyan ki gondolná fővárosunk lakói közül, hogy egy adott pillanatban, amikor a villamoson vagy a buszon zötyögünk, éppen egy pilisi szívmeridiánt keresztezünk és öntudatlanul kapcsolatba kerülünk a Föld szívével? Annak ellenére, hogy a hétköznapokban valószínűleg nem erre figyelünk, nagyon nem mindegy, hogy milyen ennek a kapcsolatnak a minősége! Az előző részekben röviden megvizsgáltuk a Pilis epicentrumából kiinduló Szent György-sávokat. Látókörünket kitágítva most Budapestet vesszük górcső alá ebből a különleges szempontból.
Kevés olyan hely létezik Magyarországon, amelyet annyi legenda övez, mint a Pilist. Az elmúlt években azt láthattuk, hogy Dobogókő lett a magyarság kiemelt gyújtópontja: sámánok, táltosok, „ezoterikus hitűek” egyre népesebb tábora vallja, hogy Magyarországon található a Föld szívcsakrája. De vajon honnan, miből vagy kitől ered ez az elképzelés? Valóban mi magyarok lennénk a Föld szívének örzői? Az utóbbi években rengeteg olyan állítás látott napvilágot a témával kapcsolatosan, amelyeknek nehéz utánajárni, ezért most ezt a nagyon fontos témát fogjuk feltérképezni archeogeodéziai és radiesztéziai szempontok alapján.
