Könyvismertetőnk második részében a kapcsolódáson alapuló nevelés gyakorlatában mélyedünk el. Megismerhetjük a kapcsolódás három alapelvét, a hét legfontosabb nevelési stratégiát és a leggyakoribb hibákat, amit szülőként elkövetünk.
Többségünkben az él, hogy a kudarc és a siker két sziklaszilárd kategória: a siker az, amire vágyunk, ami feltölt, ami felruház az értékesség tudatával, a kudarc pedig a szégyenteljes titok, aminek még a gondolata is elgyengít. A modern pszichológia ezzel szemben azt tanítja, hogy a siker és kudarc egyaránt fontos hajtóerői lehetnek fejlődésünknek. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk a kudarccal kapcsolatos hagyományos vélekedést, a pozitív pszichológia megközelítését, végül kitérünk arra, hogy a spirituális szemlélet szerint milyen kincsek rejlenek a kudarcban.
A változókor előbb-utóbb mindenkit érint, férfiakat és nőket egyaránt, viszont a nők esetében az ezzel járó folyamatok talán kevésbé palástolható módon zajlanak. Ebben a cikkben elsősorban a hölgyeknek próbálunk meg segítséget nyújtani abban, hogy ezen időszak lehetőségeivel jól éljenek, azonban elolvasása a férfiak számára is hasznos lehet.
Cikkünk a pattanásig feszült, olykor egyenesen drámai gyermeknevelési helyzetekkel kapcsolatban kíván segítséget nyújtani a szülőknek és a nevelőknek. Az azonos című könyv szerzői szerint fegyelmezni, tanítani csak akkor tudunk, ha élő, szeretetteljes kapcsolatunk van a gyermekkel a nehéz helyzetekben is, sőt főleg akkor! Cikksorozatunk első részében a fegyelmezés valódi céljával, a kapcsolódás előnyeivel és néhány gyakori tévhit cáfolatával ismerkedhetnek meg.
Az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbek az improvizációs színházi előadások. Szerzőnk saját tapasztalati alapján foglalta össze, hogy az „impró” spontaneitása, humora, közösségi élménye milyen bölcsességet hordoz az egész életünkre vonatkozóan. Olyan ötleteket, gyakorlatokat is olvashatunk, melyek segítségével a mindennapokban is megjeleníthetjük ezeket az értékeket.
Korunk embere hajlamos elfeledkezni róla, hogy a gőg egyike a legfőbb bűnöknek, hiszen manapság önmagunk fényezése, a „sztárság”, a „menőség” inkább erénynek számít, mintsem jellemhibának. Ébresztőnek szánt írásunk bibliai példák tükrében vizsgálja, hogy mi is a gőg, mi hozza létre a lelkünkben, milyen hatással van az önmagunkhoz, embertársainkhoz, illetve az égiekhez fűződő kapcsolatunkra, és mi jelenti rá a gyógyírt.
Bár nagyon szeretnénk és tudjuk, hogy érdemes volna, többnyire mégis kevés figyelmet szentelünk céljaink kitűzésének és az ezekkel való tudatos munkának. Cikkünk abban szeretne segíteni, hogy a célok mellett való elköteleződés életünk mindennapi és termékeny része legyen. Vajon mi tesz boldogabbá: a cél elérése vagy a cél felé vezető út? Mekkora szerepe van az együttműködésnek a siker elérésében? Milyen a jól meghatározott cél? Mit jelent a felelősségvállalás a célok tekintetében?
Friedemann Schulz von Thun pszichológus szerint minden közlésünk négyféle üzenetet közvetít a címzett felé: tárgyi, önmegnyilvánulási, kapcsolati és felszólító tartalma is van. Cikksorozatunk második részében bemutatjuk, hogy mit is jelent ez a négyféle üzenet, milyen gyakori hibákat követünk el az egyes területeken, és hogyan kerülhetjük el őket.
A pajzsmirigy csak egy, a méregtelenítésben szerepet játszó szervek közül, ám egyre gyakoribb megbetegedése miatt érdemes mélyebben megismerkednünk működésének fizikai és lelki aspektusaival. Milyen szimbólumokat rejt a túl-, illetve az alulműködése? Hogyan függ össze a pajzsmirigy a bennünk rejlő életerővel, élni akarással?
Bűnbak? Áldozat? Hős? – A tünethordozó a családban A családterápia szemlélete szerint a családban megjelenő tünet mindig az egész családnak szól. A betegségek szimbolikus értelmezéséhez hasonlóan itt is érdemes megvizsgálnunk, mire „kényszeríti” a családot a tünet, illetve milyen haszna származik belőle. Cikkünkben példákon keresztül mutatjuk be, milyen, amikor egy családtag az egész család számára
