< 127      126. szám      125 >

Ízelítő a cikkek tartalmából:

Híres tudósok Istenről – 1. rész

Természettudományos tanulmányaink során könnyen úgy tűnhetett, hogy a modern tudomány megalapozói és meghatározó alakjai a vallástól elforduló, materialista emberek voltak. Meglepő erejű ezek fényében felfedezni, hogy ez koránt sincs így – Newtontól kezdve Maxwellen át a kvantummechanika megalkotóiig nagyon sok tudós mélyen vallásos ember volt, akiket tudományos munkássága nemhogy eltávolított volna, hanem megerősített hitében. Új sorozatunk első részében a modern természettudomány nyolc kiemelkedő személyiségét vizsgáljuk meg a kezdetektől a közelmúltig átívelő időskálán, saját gondolataikat idézve Istenről, vallásról és a transzcendenciáról.

Földanya titkai – Ősi múltunk nyomában 3. rész

Az előző két részben megvizsgáltuk az egyiptomi és a kínai nagy piramist egyes különleges jellemzőit. Amit viszont a tudomány még nem, vagy csak részben fedezett fel, az a Föld ősi templomai, kultikus helyei, a megalitok és piramisok közötti rejtett összeköttetés. Természetesen sok kutatónak feltűnt, hogy a Föld különböző kontinensein található piramisok hasonlítanak egymásra. Többen kapcsolatot is feltételeznek közöttük: jellemzően egyenesekkel próbálják összekötni ezen építményeket. Most mi is meg fogjuk vizsgálni ezen ősi építmények egymáshoz való viszonyát, de sokkal inkább élő, organikus módon közelítve a témához!

A félelem

A félelem a lélek alapvető ereje, az asztráltestből kiinduló érzelem. Manapság egyre többet emlegetett, korunkban egyre nagyobb szerepet játszó lelki tulajdonság, ami az emberek együttélésében nagyon sok mindent meghatároz. Néhány esetben az sejthető, hogy a logikusan nem megmagyarázható félelmeket születése előttről hozza magával az érintett. A legtöbbször azonban inkább az emberi élet elejétől, a kisgyermekkorból származtatható, alapvető félelmeket véleményezünk. Cikkünkben a félelem alapvető tulajdonságait és az oldásában segíteni tudó módszereket tekintjük át röviden az antropozófus orvoslás fényében.

Michael-impulzus a tudati lélek korában – Szent Mihály ünnepe a szellemtudomány fényében

Az embernek a tudati lélek korában lehetősége van arra, hogy a michaeli minőségekhez, erőkhöz hozzákapcsolódjon. Az évkörön belül a Mihály-naptól karácsonyig tartó időszak a michaeli minőségek gondolati szintű befogadását, a metafizikai tanítások és a szellemi igazságok megértését, az ezek általi belső gyarapodást segíti elő. A Mihály-időszakba lépve ezúttal az ötös szám minősége, illetve azt ezt megjelenítő pentagramma szimbólum lesz szellemtudományi vizsgálódásunk fő tárgya.

Hogyan ne csináljunk semmit? – Szabadulás a figyelemgazdaság rabságából

A mai korban semmi sem nehezebb, mint nem tenni semmit – ez az alapgondolata Jenny Odell stanfordi professzor és digitális művész How to Do Nothing című, tavaly megjelent könyvének. A művet számos kritikus választotta 2019 legsikeresebb könyvei közé, és nem véletlenül: mondanivalója húsba vágóan aktuális a ma embere számára, aki a digitalizálódás, a virtuális tevékenységek bővülő köre miatt egyre inkább elveszíti a lehetőségét arra, hogy emberhez méltó életet éljen. Cikkünkben kísérletet teszünk e mű legalapvetőbb üzeneteinek összefoglalására, egyéni értelmezésekkel kiegészítve azokat.

A Sixtusi Madonna – Élő kép az emberiségnek – 1. rész

Raffaello 1512-ben festette meg a Sixtusi Madonnát a piacenzai Szent Sixtus-kápolna számára. A Madonna-ábrázolások sorából méltán emelkedik ki ez a világhírűvé vált festmény, mely Rudolf Steiner szerint gyógyító hatással van az egész emberiség számára. A kép titkát Steineren kívül sokan mások is kutatták, köztük dr. Harald Schwaetzer, a Hildesheimi Egyetem professzora. Írásunk jelentős részben az ő meglátásain alapszik.

A lényeg keresése

Bizonyára mindenki találkozott már olyan emberekkel, akik kiváló érzékkel látják meg a lényeget egy adott helyzetben, folyamatban vagy egy másik létezőben. Ingerözönnel terhelt modern életünkben ők jó példát mutatnak számunkra, miben és mivé fejlődhetünk a lényeglátás területén. Cikkünkben ezúttal ezt a témát járjuk körbe olyan kérdéseket megvizsgálva, mint a lényeg fogalma, a lényeg és a célok összefüggése vagy a Pareto-elv alkalmazása a hétköznapokban. Reméljük, a felvetett gondolatok mindenkit közelebb visznek saját életében is a lényeghez!

Magyar királyok és uralkodók – 19. rész: A szétszakadt ország – Az erdélyi fejedelmek kora 1. rész

Mohács tragédiája megroppantotta az országot, és a két nagy ellenség hatalmas darabokat tépett magának a magyar területekből. Az ezután következő szétszakítottság idején számos uralkodója volt hazánknak, közülük az erdélyi fejedelmek képviselték a magyarság érdekeit. Kénytelenek voltak azonban, ahogyan az egész nép is, kötéltáncot járni Bécs és Isztambul között. Mind a Habsburgoknak, mind az oszmánoknak erőforrásként volt szükségük ránk, birodalmukban nem központi, hanem csak mellékes szerepet töltöttünk be. Cikkünkben ezt a korszakot tekintjük át 1541-1629-ig.

Csend a szívemben – mindenki szerethető: Különleges életek (filmajánló)

Közel tíz éve már, hogy megjelent az Életrevalók című sikerfilm Olivier Nakache és Éric Toledano rendezésében, amely sokak szívébe belopta magát és nagy népszerűséget hozott a rendezőpárosnak. Ugyanez a rendezőpáros készítette el 2019-ben a Különleges életek című remekművet, amely közel sem annyira könnyed és vidám, mint korábbi filmjük, ám emberségből ez az alkotás is jelesre vizsgázott!

Arany Grajcsán (mese)

Mese a hős Arany Grajcsánról, aki visszaszerezte a Napot és a Holdat a sárkányoktól, legyőzve a legfélelmetesebb akadályokat és a legravaszabb ármánykodást is, amivel a sárkányok megpróbálták elpusztítani őt. A történet végén hősünk méltó jutalma sem marad el természetesen.