Tartalom:
- Híres magyarok, akik formálták a világot – 7. rész
- A 3 órás kert – könyvajánló
- Beszélgetés Balla Ede-Zsolttal a szakrális terekről
- A lélek újjáélesztése, avagy a kiégés kezelésének lehetőségei
- Michael-impulzus a tudati lélek korában
- Dosztojevszkij, a lélek mestere – Spirituális tanítások A Karamazov testvérek történetében
- A változás korszaka és az egészség
- Raponc régi története, amely ma is érvényes
- Mese: Az ikertestvér
- Dsida Jenő: Tíz parancsolat – részlet
Ízelítő a cikkek tartalmából:
Híres magyarok, akik formálták a világot 7. rész: Zichy Mihály, Zsolnay Vilmos, Torma Zsófia, Mechwart András
Hazánk nagyjainak ismertetésében most az élet óceánja által egymástól távoli területekre sodort, nagyon eltérő sorsokat ismerhetünk meg. Van köztük, aki a jómód és nélkülözés között hánykolódott, és van, aki a szegénységből indulva a gazdagságig jutott. Az egyiket egyszerre röpítette magasba az ünneplés és taszította mélybe az elítélő kritika hulláma, míg egy másikat a tagadás és feledés örvényei sodortak. Közös bennük azonban, hogy mind fáradhatatlan elszántsággal, szorgalmas tettek által haladt egy nagyobb jó felé, amely túlmutatott a személyes boldoguláson, és mindannyiunkat, az egész emberiséget gazdagította.
Michael-impulzus a tudati lélek korában
A Mihály-nappal már többször foglalkoztunk, de fontos visszatérni erre a témára. Olyan ez, mint a zene: ha az embernek van egy kedvenc száma, azt nemcsak egyszer hallgatja meg, hanem újból és újból, hogy felidézze a lelkében azt a hangulatot, ami az adott dalhoz kapcsolódik. Így van ez a szellemi témákkal is. Érdemes időről időre felidézni őket, újból és újból beleélni magunkat a szellemi igazságokba.
Szent helyek nélkül az élet kibillen az egyensúlyából
Mi az, ami szentté tesz egy helyet és hogyan ismerjük fel azt? Vannak-e olyan területek a világban, ahol több a szent hely, mint máshol? Ha az ember vagy egy közösség ellátogat egy szent helyre, milyen ajándékot adhat és milyen ajándékot kaphat ott? Mit üzennek nekünk a szent helyek? Ezekre a kérdésekre, és persze sok másra is válaszol Balla Ede Zsolt.
A 3 órás kert
Bizonyára sokan találkoztak Őry Barnabás A 3 órás kert című könyvének hirdetéseivel különböző közösségi portálokon. Kinek nem kelti fel az érdeklődését az az ígéret, hogy heti 3 órában, mindössze 100 nm-en (amiből 25 nm fóliaház) meg lehet termelni a család teljes zöldségszükségletét? Rögtön megvettem a könyvet és lázasan tanulmányozni kezdtem, hogy zöldségkertésszé avanzsáljam magam, majd a feleségemmel együtt bejelentkeztünk a szerző workshopjára is. Frissen szerzett információinkat megosztottam kertbarát ismerőseimmel – mindegyikük hitetlenkedett, hogy a kertfenntartás három órába beleférhet, de mi személyesen győződtünk meg annak valóságtartalmáról.
A lélek újjáélesztése, avagy a kiégés kezelésének lehetőségei
A kiégés a stresszből eredő fizikai, mentális és pszichológiai megerőltetés, amely megviseli a testetlelket egyaránt. Ilyenkor fáradtnak, „szétkapcsoltnak” és kimerültnek érezhetjük magunkat. A kiégés fizikai jóllétre gyakorolt hatásán túlmenően negatívan befolyásolhatja az önmagunkról alkotott képet is, amely gyakran csökkenti a sikerélményt és a boldogságot. Korunkban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kiégést a „létfontosságú kimerültség állapotaként” határozza meg, bár maga a kiégés csak a jéghegy csúcsa, a háttérben egy nagyon összetett jelenség áll. A WHO definíciója szerint a „kiégés egy olyan szindróma, melyet kezeletlen krónikus munkahelyi stressz okoz.”
Dosztojevszkij, a lélek mestere
A Karamazov testvérek Dosztojevszkij utolsó regénye, amelyet 1880 novemberében, halála előtt három hónappal fejezett be. Dosztojevszkijt élete utolsó éveiben egyre jobban nyugtalanította az orosz társadalom széthullása, a korábban szentnek és sérthetetlennek képzelt társadalmi berendezkedés felbomlása. Olyan ponton íródott ez a könyv, amikor egy egész nép készült eldobni magától Istent és a bolsevizmus útjára lépni. E regényben Dosztojevszkij ezt a széthulló Oroszországot jeleníti meg, és felmutatja azt az embertípust is, aki szerinte meg tudja menteni hazáját a tragédiától. Ez a regény egyben credo és végrendelet is: Dosztojevszkij hitének gyönyörű összefoglalása, egy utolsó, szívbe markoló kérés az ateizmus és a bolsevizmus csapdája felé rohanó orosz társadalomhoz.
A változás korszaka és az egészség
A rendelésemen megjelent páciensek közül mostanában a szokásosnál lényegesen többen jelzik, hogy az eddig nyugodt mederben, békés kiszámíthatóságban folyó életük, sorsuk, gyors és intenzív változásokat mutat, sőt szinte követel tőlük. Ugyanez a tendencia mutatkozik barátaim, ismerőseim és a magam életében is. Mintha valamilyen macska bogozgatná elszántan a sors szépen összegömbölyített fonalát. Az így kialakult kuszaságot követő bizonytalanság érzése, a változást szinte kikényszerítő, olykor megoldhatatlannak látszó események sora pedig erős szorongást, a jövő iránti jelentős bizalmatlanságot, reménytelenséget szülhet. Ez az alaphelyzet egy idő után különféle testi tüneteket, betegségeket is okozhat, ami miatt az érintett gyakran orvosi segítségre szorul. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy mi az oka ennek a halmozottan előforduló, akár „kórokozó” szerepben is megjelenő jelenségnek, és mit tehetünk a megoldás érdekében!
Raponc régi története, amely ma is érvényes
Korunkban fontos, hogy meg is értsük azt, amit átélünk. Ez érvényes a mesékre is, melyek sokkal mélyebben hatnak, ha megfejtjük rejtett üzeneteit, szimbólumait. Ebben az írásban szeretnénk megosztani egy Grimm-mese értelmezését, illetve néhány ehhez kapcsolódó meseelemzési módszert is. Ráadásképpen a mese által felvetett önismereti kérdésekre is kitérünk. Reméljük, hogy a kedves Olvasó is kedvet kap majd e mesés kincsek kutatásához
Mese – Az ikertestvér
Volt egyszer egy királylány, aki csak az örömöt és a vidámságot ismerte. A királylány tizennegyedik születésnapján édesanyja, a királyné a palota erkélyén állva a tájat nézte, és lánya meglátta, hogy arcán könnycseppek csorognak. Meglepődve kérdezte: – Miért sírsz édesanyám?
