Akció!
Ingyenesen letölthető folyóiratunk egy tetszőleges korábbi PDF-formátumú száma a következő kuponkóddal:
MF-AJANDEK
Ugrás a webáruházba
(Az akció keretében 1 példány tölthető le a PDF formátumú korábbi lapszámok közül, vagyis a 103–123 sorszámú újságokból.)
Határaink – az egészséges határok jelentősége a kapcsolatainkban
„A jó szomszédság záloga a jó kerítés” – szól az idézet, és valóban, a jól működő, kiegyensúlyozott, békés kapcsolatokhoz első lépésben elengedhetetlen, hogy egészséges határok vegyenek körbe minket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, mit jelent a határ fogalma, illetve milyen szerepe van kapcsolatainkban, a családi életünkben és Istenhez fűződő viszonyunkban. Hogyan jelennek meg az életünkben szellemi értelemben a határok, és miért van szükség egészséges határokra az odaadáshoz?
Földanya titkai – 1. rész
Cikksorozatunkban az emberiség múltját őrző szent helyek titkait igyekszünk feltárni a szakrális geometria vizsgálati módszereivel. Az első részben a piramisok keletkezésének, építésmódjának járunk utána: a különböző elméletek összevetésével megállapítjuk, hogy azok felfoghatók egyfajta planetáris tudástárnak, amelyekbe a méretek, az arányok, a tájolás és az egymáshoz viszonyított elhelyezkedés révén rengeteg bölcsességet kódoltak bele ősi alkotóik. A pontos matematikai mérések alapján többek között igazolható, hogy a Kheopsz-piramis Földünk kicsinyített másának, az északi félteke leképezésének is tekinthető.
Magyar királyok és uralkodók – 17. rész: Mátyás király (2. rész)
Mátyás király volt hazánk utolsó nagy királya, akinek alakját számtalan népmese és legenda örökíti meg. Nagysága előtt tisztelgő cikksorozatunk második részében Mátyás megkoronázásától haláláig tekintjük át az uralkodó és a tőle elválaszthatatlan magyar nemzet sorsát. Kitérünk Mátyás reneszánsz udvarára, nagy háborúira, mély hitére és a pálos rendhez fűződő szoros kapcsolatára, végül pedig tragikus halálára és emlékezetére.
A művész
Sík Sándor Esztétika című háromkötetes műve szellemtudományos szemmel olvasva is értékes és mély igazságokat fogalmaz meg a művészetről, a művészi létről, a művész és a mű viszonyáról, a „művész” és az „esztétikai ember” különbségéről. Cikkünkben a Kossuth-díjas költő, a 20. század egyik legnagyobb keresztény magyar lírikusa gondolatait ismertetjük, aki megállapítja, hogy a művész nemcsak úgy „általában” akar alkotni, hanem valami értékeset akar létrehozni, annál is inkább, mivel a művészben Isten teremtői aspektusának emberi vetülete él.
Korábban megjelent cikkeinkből
