Hogyan ne csináljunk semmit? – Szabadulás a figyelemgazdaság rabságából

A mai korban semmi sem nehezebb, mint nem tenni semmit – ez az alapgondolata Jenny Odell stanfordi professzor és digitális művész How to Do Nothing című, tavaly megjelent könyvének. A művet számos kritikus választotta 2019 legsikeresebb könyvei közé, és nem véletlenül: mondanivalója húsba vágóan aktuális a ma embere számára, aki a digitalizálódás, a virtuális tevékenységek bővülő köre miatt egyre inkább elveszíti a lehetőségét arra, hogy emberhez méltó életet éljen. Cikkünkben kísérletet teszünk e mű legalapvetőbb üzeneteinek összefoglalására, egyéni értelmezésekkel kiegészítve azokat.

Sorsunk a családfánk tükrében

A családfa lejegyzése, kutatása már évezredek óta foglalkoztatja az embert. A hétköznapi, gyakorlati jelentősége mellett van egy fontos spirituális aspektusa is, hiszen a családunk története fontos információkat tár fel a saját sorsunkkal kapcsolatban. Cikkünkben a családfakészítés lelki és spirituális kérdései mellett gyakorlati útmutatót is olvashatnak, melynek alapján bárki elkészítheti a saját családfáját.

Az önzéstől az önszereteten át mások szeretetéig

Az önismereti út egyik központi témája önmagunk szeretete, ami lehetővé teszi, hogy másokat is szeretni tudjunk. Cikkünkben megvizsgáljuk, miért fontos, hogy helyes módon szeressük magunkat, milyen tévhitek élnek bennünk az önszeretettel kapcsolatban, mi különbözteti meg az önzést a helyes önszeretettől és hogyan juthatunk el oda, hogy egyre jobban tudunk szeretni másokat?

Határaink – az egészséges határok jelentősége a kapcsolatainkban

„A jó szomszédság záloga a jó kerítés” – szól az idézet, és valóban, a jól működő, kiegyensúlyozott, békés kapcsolatokhoz első lépésben elengedhetetlen, hogy egészséges határok vegyenek körbe minket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, mit jelent a határ fogalma, illetve milyen szerepe van kapcsolatainkban, a családi életünkben és Istenhez fűződő viszonyunkban. Hogyan jelennek meg az életünkben szellemi értelemben a határok, és miért van szükség egészséges határokra az odaadáshoz?

Mi az, ami összeköt…? – A tudatos elköteleződés szerepe a párkapcsolatban és a családban

Az elköteleződés kifejezés magában rejti a „kötél” szót, utalva arra a szálra, ami összekapcsol minket a számunkra fontos személyekkel, ügyekkel. Egy arany fonál, ami minden pillanatban tudatosítja bennünk, hogy összetartozunk. Cikkünkben azt szeretnénk körbejárni, hogy milyen szálakból fonódik ez a „kötél”, milyen elemekből áll az elköteleződés, és miként befolyásolja kapcsolataink minőségét családunkban.

Az utolsó nyílvessző

Erwin McManus amerikai lelkipásztor – aki egyúttal filmrendező, dizájner és író is – egyházát képviselve személyesen vezet humanitárius missziókat háborús területekre, valamint szegénység és bűnözés sújtotta nagyvárosokba. Élete jó példa a vallásos és spirituális meggyőződésből fakadó sorsszemléletre, ami tevékennyé, kezdeményezővé és sokszínűvé tesz. McManus folyamatosan keresi a lehetőséget arra, hogy a Biblia igazságait átültesse a gyakorlatba. „Az utolsó nyílvessző” című művében 10 pontban foglalta össze hitvallását, melyet írásunkban röviden áttekintünk.

Bőség, jómód, gazdagság

A jómódúság sokunk tudatában egyenlő azzal, hogy valaki sok pénzt keres. A gazdagok jómódúak – hisszük, és a pénzbeli gazdagságot tűzzük ki célul. Pedig a pénz önmagában hibás cél, mert megszerzése nem egyenlő a jó élettel. Lehet sok pénze valakinek, aki beteg, magányos, boldogtalan vagy elégedetlen. Az érem másik oldala is hamis, miszerint a szegénység, a szűkölködés a jó élet kulcsa. Ez is egy téves értékítélet, ugyanis kellenek az anyagi javak, eszközök az életünkhöz, csak ne váljanak bálvánnyá, függéssé. Mik a bőségtudat valódi összetevői fizikai, lelki és szellemi szinten?

Posztromantikus stressz-szindróma – Mit tehetsz, ha kihűlni látszik a szerelem? (könyvajánló)

Számos romantikus történet, könyvek és sikerfilmek hosszú sora szól az „igazi szerelemről”. Sokunknál ezek a történetek jobban befolyásolják az az ideális párkapcsolattal, illetve a szerelemmel kapcsolatos elképzelésünket, mint sejtenénk. A kijózanító valóság azonban, amire John Bradshaw is felhívja a figyelmet Posztomantikus stressz-szindróma című könyvében, hogy e szerelmi történetek többsége véget ér, amikor a valódi párkapcsolat elkezdődne. Mit tehetünk azért, hogy a kezdeti eufória később érett szeretetté váljon, és ne válás vagy szakítás legyen a vége?

Gyermekkori sérüléseink gyógyítása – Az anyaseb

Nincs emberi élet sebek nélkül. Hol kapjuk a sebeket, hol mi sebzünk meg másokat. Sebeinket fel kell tárnunk és meg kell gyógyítanunk, hogy életünk kiteljesedjen, és ne sebezzünk meg „bosszúból” másokat. Ebben a cikkben az úgynevezett anyasebbel foglalkozunk. Az anyaseb egyrészt a kiteljesedésünket gátoló terheket és traumákat jelenti, melyeket az édesanyánkkal való korai kapcsolatban szerzünk, másrészt azoknak az öntudatlan viselkedésmódoknak a halmazát, melyekkel próbáljuk feldolgozni ennek a terhelt viszonynak a fájdalmát.

A szerződések mint a kapcsolatok alapja – a pszichológia és a vallás megközelítésében

Első hallásra talán furcsa lehet szerződésként gondolni a kapcsolatokra, de valójában minden viszony alapja tudatosan vagy öntudatlanul egyfajta közös megállapodás, szerződés. Bár kapcsolataink „működési kereteit” ritkán rögzítjük hivatalos dokumentumban, beláthatjuk, a sikerhez nagyban hozzájárul, ha tudatosan átgondoljuk, ki-ki milyen célokkal, jogokkal és vállalásokkal van jelen a kapcsolatban. Cikkünk ebben a tudatosítási folyamatban kíván segítséget nyújtani a pszichológia (főként a tranzakcióanalízis) felismerései, valamint a vallási tanítások alapján.